Volly István: Felvidéki nagy karikázó

A karikázás a tavaszkezdet szép-szép játéka.
   A falusi leányok nem igen maradnak el tánc nélkül! Éppen ezért még a böjtidőben is, amikor a kocsmában egyáltalán nem lehet táncolni s lakodalom sincsen – legalább karikáznak s így táncolják ki magukat. A karikázásra azt mondják, hogy ez nem tánc, csak játék. Ma ezt tartják felőle. Még a templomkertben is karikáznak a lányok, már pedig, ha táncnak tartanák, akkor ott nem karikáznának.
   A karikázás színhelye máskor az iskolaudvar, a községháza környéke, a szérűskertek alján valami sík mező vagy a vásártér. A dimbes-dombos tájakon kiválasztanak a lányok egy napos hegyoldalt, ahonnét messzire ellátni, s ott fenn, a falu felett karikáznak egész vasárnap délután.
   A vasárnapok és az ünnepnapok délutánjai a karikázóké! Rendesen a délutáni templomozás után nyomban megkezdik s karikáznak, játszanak a leányok, míg csak beesteledik, amíg az ünneplő színes ruhákról, a röpködő hajszalagokról le nem fogy a napsugár.
   A karikázás tehát vasár- és ünnepnapi játék: vagyis mindig színpompás ünneplő viseletben zajlik. Bő szoknyák, ingvállak, hajszalagok, szóval a népviseleti öltözetek teszik igazán széppé!
   A sokvirágos, bőszoknyás sárközi, s höndörgős matyó vagy a kurtaszoknyás palóc leánycsapatot karikázó seregben látni valami csodálatosan szép, színpompás kép! Olyan, mint a forgó virágoskert! S ráadásul énekel is! Mert a karikázás mindig énekszóra megy. A karikázók saját énekszavára. Ennek a menete lehet előbb lassú, aztán mindig gyorsabb.
   A karikázás egyetlen formája, hogy körbeállnak a leányok. A karok összetevése már sokféle lehet. Karjukat rakhatják egymás vállára, derekára. Foghatják egymás kezét vagy a szomszéd mögött átnyúlván a második szomszéd kezét. Legalább húszféle fogásmódot ismerünk eddig, de több is van. A karikázók lépései is többfélék: „rezgés helyben”-től egészen a sebes „körben futás”-ig, csárdás lépésekig stb.
   A karikázás a legősibb női tánc. Azt tartják, hogy a karikában állók mintegy védőgyűrűt alkotnak, elszakíthatatlanok egymástól. Erejük a központra sugárzik. Van olyan karikázás is, ahol a középen áll mindig egy leány. S azt tartják, hogy a középen állónak mintegy mágikus ereje sugárzik a körben állókra. Karikáznak a tűz körül is, régi lakodalmas táncban (Menyasszonyporolás Kazáron, Nógrád megyében). Előfordul a karikázás igen sok gyermekjátékban, az is mutatja, régi-régi tánc. Karikáznak azonban a mai bálokban, kocsmai mulatságokon is, de csak a tánc szüneteiben. Összefutnak a leányok, hátatfordítanak a legényeknek és körbeállván karikáznak, de nem muzsikára, hanem mindig a magukénekelte nótára. Nagyon szép a sárközi lakodalmasok karikázása. A menyasszony egymagában megy a templomba, de körülötte karikában táncol szép lassan valamennyi leánypajtása. Így kísérik el a templomajtóig… Ott szétrebben a leánykör – s a menyasszonyból az oltár előtt nemsokára – asszony lesz. [Lásd: http://www.szozat.org/index.php/emlekezet/tartalommutato/11921-volly-istvan-sarkozi-menyasszonybucsuzo]
A karikázás, mint kedves színfolt, felcsillan még Budapesten is, a Keleti-pályaudvar környékén, meg a Népligetben, ahol a falusi cselédlányok szórakoznak. Tehát még itt sem mondanak le kedvelt vasárnap délutáni karikázásukról. Ha már énekelni kezdenek a magyar leányok, tétlenül nem maradnak, mozognak, illegnek, s csakhamar karikáznak. A karikázók egyszerű, ritmikus dalokat énekelnek. Néha kisebb balladákat is, ha azok élénk üteműek. („Csáki (sági) bíró lánya” stb.)
Népdalt karikázva énekelj! Kössük össze az éneket a mozgással! Egész újszerű, kedves és emlékezetes magyarság-élményeket jelet mindenkinek. Oldódjék fel a „karének”-órákon megkövetelt merev tartás, ülés vagy sorbanállás. A magyar leány mozogni kíván, amikor ritmusok zúgnak benne, amikor jó csárdást, vidám népdalt énekel! Ezt a mozgási ösztönét öntse belé a karikázásba!
   A karikázás sokféle változata alkalmas arra, hogy egy-egy nótához a legmegfelelőbb karikázási módot válasszuk. Több karikázás után – változatosság kedvéért – egy-egy játékot illesztünk a sorba. Ily módon egész „kórusomozgás-költeményeket” alkothatunk, afféle „falusi vasárnap délután”-okat (ez a cím jó is!) amelyben néhány perc alatt sorra kerül játék, dal, karikázás. Ünnepélyeink kedves jelenete lehet! De még jobb, ha sorra kerül minden összejövetelen önmaguk, a leányok kedvéért!
   Körülbelül olyan módon, mint a „Felvidéki karikázó leányok” összeállítás mutatja, – ének, karikázás és játék – szépen összeillik. Ilyenfélét a saját vidéke dalaiból, játékaiból bárki maga is alkothat.
   Végül említsük meg, hogy a karikázásnak semmi köze sincs eredet szempontjából például a szláv népek kólójához vagy a franciák körtáncához. Nem származik belőlük. Sokkal régibb műveltségi kincs ez az egyszerű tánc, sem-minthogy éppen szláv vagy bármely európai népé volna kizárólag. Egyszerűsége, ősisége arra mutat, hogy ezt a táncot a legrégibb korból egyaránt megkapták mind a magyarok, mind más népek s mindegyik a maga hagyományai közé illesztette. Magyar dallamokkal a magyarság is megalkotta a magyar karikázást.
   Nyisd föl a szemed rája! Figyeld, tanuld a falusi leányoktól – és élj vele, – főképp, ha karikázik körülötted a tavaszi szél… Mert a karikázás elsősorban a „böjtidő”, – a tavaszkezdet szép-szép népi játéka!
 
* Az egyes játékok – fonóban, szabadtéren, lakodalmasban fordulnak elő. Külön-külön is előadhatók. Mindegyik a Felvidék visszatérésekor került elő, s ezért foglaltuk össze egy nagy képbe, a „nagy karikázásba”, hogy a Felvidék visszatérésére emlékeztessen.  


Barti „futó karikázó”

Körbeállnak, kezetfognak, lábujjon futólépésben járják a kört, frissen énekelnek:

Rámás csizma, rámás csizma, rámás csizma, tulipános ing!
De kevély vagy, de kevély vagy, de kevély vagy, te szolga legény!
Százforintos selyem kalap:
Barna legény jár azalatt!

Bart, Esztergom megye, Izsa, Komáromszentpéter, Martos, Komárom megye, Nagyhind, Bars megye 1938–39. Volly István gyűjtései.

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf