Zilahy Lajos: Egy elesett katona felett

- Ki vagy te néma, ismeretlen bajtárs?
Ki vagy te névtelen, rongyos vitéz?
Beszélj, siess, – mert alkonyat lesz
És földbe kapar egy-két szanitéc.

Ki vagy testvérem? – Mondd mi voltál?
Bányász, favágó? – Asztalos vagy ács?
Beszélj, siess, – mert alkonyat lesz
S a század bús kapája sírba ás.

Miféle fáradt szívet takar el
Rongyos mundérod és a véres inged?
Látod én csöndben melléd térdelek
És holttestedre drága szókat hintek.

Én simogatom halott fejedet
És hűlt kezed kezembe húzom szépen, –
Veled vagyok most névtelen testvérem,
Kicsordult véred félig az én vérem!

Ó egyszer hogyha innét visszatérek,
Ha majd a szívem messzi, messzi zeng,
Én könyvbe írom, szívekbe ordítom,
Amit lecsukott néma szád izent.

Popilány, 1915. június 22-én.