Balaton László: Göböcse, Girgácia, Göcsej

Még néhány éve is a Göcsej expresszel utazhattunk Zala fővárosába. A vonat még ugyanúgy jár, de már elvesztette tradicionális nevét. Nincs már Göcseji Barna [sör], Göcseji Csemege [sajt], de évente megrendezik a népszerű kosárlabdatornát, a Göcsej Kupát, és kortyolhatunk a méltán híres, eredetvédett göcseji körtepálinkából. Mi is az a Göcsej? Hol van Göcsej? Hol kezdődik Göcsej? Gyakran találkozom ezekkel a konkrét, egyszerűnek tűnő kérdésékkel. A válasz azonban ennél bonyolultabb. Ennek igyekszem utánajárni a következő sorokban. Kérem, kövessenek!

agöcsej    Göcsejt viszonylag későn, a 10. században népesítették be honfoglaló eleink. A mai Zala megye nyugati részén húzódott a gyepű, ennek mentén telepedtek le a határokat őrző védők, pl. a lövők Zalalövőn. Utoljára a megye nyugati része, a szegek világa telt meg élettel, itt kaptak a 10. század végén földbirtokot katonai szolgálat fejében a várjobbágyok. A birtok mellé nemesi cím is dukált. E kiváltságot sokáig élvezték a környék elszegényedett, hétszilvafás kisnemesei. Göcsej déli részére jobbágyi sorú várnépeket telepítettek le. Göcsejt először Göböcse néven említik egy 1689. november 7-én kelt levélben, amit Gyöngyösi Nagy Ferenc egerszegi várkapitány írt gróf Batthyány Ádámnak, a dunántúli hadak főkapitányának.

    Göcsej mintegy 650 négyzetkilométeren terül el a Zalai-dombságon belül. Az ország legcsapadékosabb [900 mm/év] és egyik legerdősültebb vidéke. Folyóvölgyekkel szabdalt, dimbes-dombos, vadregényes táj. Tölgyesekkel, bükkösökkel, égerligetekkel tarkított, vadban gazdag vidék. Legmagasabb pontja a Kandikó [302 m], Göcsej Mount Everestje, de nálunk minden domb: hegy. Göcsej a természeti-éghajlati viszonyok miatt sokáig érintetlen elzártságban létezett. A felázott utak, a szinte áthatolhatatlan erdők gyakran hónapokra lehetetlenné tették a közlekedést, a vidék elhagyását. [Valószínűleg innen eredeztethető a sötét Zala pejoratív kifejezése, de ez legyen majd egy másik írás tárgya.] Ez gátolta ugyan a fejlődést, a polgárosodást, de lehetővé tette, hogy az országban talán itt maradt fent legtovább az archaikus, paraszti kultúra.

    Göcsejhez mintegy 90 települést sorolhatunk, köztük a jellegzetes szegeket. Zalaegerszegtől nyugatra találjuk ezeket, az őrségi szerekkel megegyező típusú falvakat. Milejszeg, Kustánszeg, Gombosszeg, Pálfiszeg az alapító családokról kapták a nevüket. Ezek a helységek nem utcás rendbe tömörülnek, hanem a házcsoportok elszórva találhatóak meg a domboldalakon, dombhátakon. Maga a „szeg”-kifejezés onnan eredhet, hogy az egy családhoz tartozó birtokrészeket az erdők „szegletéből” hasították ki. E szegek vidékén éltek azok a református kisnemesek, akik életmódjukban nem sokban különböztek a Göcsej déli részén élő rekatolizált jobbágytársadalomtól. Egyes kutatók szerint a szegek vidéke az igazi Göcsej, maga Göcsej.

bgöcsej    Kosztolányi Dezső 1932-ben, zalai útirajzában a következőket írja: „Faluról falura tudakolom, Göcsejben járok-e még vagy már? Mindenütt azt felelik, hogy ott túl kezdődik Göcsej. Náluk nincs. Szégyellik.” Nem tisztem megítélni a korabeli emberek kapcsolatát szülőföldjükkel, és nem is vagyok benne biztos, hogy általános volt ez a szégyenérzet, mindenesetre én, ha érdemnek nem is, értéknek tartom göcseji mivoltomat. Ezen személyes kitérő után vizsgáljuk meg, hogy hol  is kezdődik Göcsej, mik a határai. Gönczi Ferenc néprajzkutató elég pontosan megadta a természetes koordinátákat. Északról a Zala-folyó, keletről a Válicka, délről a Kerka és a Cserta patakok, nyugatról a régi, az I. század elejei, rómaiak által kiépített Borostyán-út, a varazsdi-pozsonyi országút, a mostani 86-os út képezik a határvonalat. A földrajzi határok azonban nem egyeznek a néprajzi-etnikai területtel. Ha átugrom a Válickát, és elsétálok Csatárba, akkor már egy másik világba érkeztem? A Göcsej kapujának is hívott, közeli Bakon talán nem ugyanolyan etnográfiai örökséget találok? A kérdés természetesen költői.

    A legnehezebb dolgunk akkor van, amikor a Göcsej szó etimológiáját vizsgáljuk. A nyelvészek és néprajzkutatók mai napig nem alakítottak ki egységes álláspontot. Plánder Ferenc esperesplébános, néprajz-népéletkutató, a „Göcseinek esmérete” című 1838-as tanulmányában már foglalkozik a kérdéssel: „Mitől vette fel ezen nevezetet, adatok hijányiban meghatározni felette nehéz. Vannak, kik ennek eredetét a Göcsei szó ejtésében keresik, azomban véleményem szerént ezek az igazságtól annyiból messze állanak, mivel a Göcsei szó ejtés nem egyedül fentebb említett folyók [Szala, Váliczka, Kerka] által zárt vidéken, hanem azon kívül is, legnagyobb különösséggel a megyének egész nyugoti részen a Haza határán beszéltetik. Sokkal inkább közelítenek az igazsághoz azok, kik ezen nevezetet Göcseinek agyagos hegyeitől és ezeken az esztendőnek minden részein létező hankos, vagy mint Göcseiben mondják, göcsörtös utaitól származtatják, mivel van göcs gyök szavunk, melly csomót, hankot jelent, Göcseiben pedig az utak annyira tele vannak göcsökkel, hogy a ki itt sebessen haladni kívánna, egy Sebészt, ki érvágó vasát szünetlen kezében tartsa, Bognárt és Kovátsot,  ki szekerét minden negyed órányi haladásban  kiigazitsa kéntelenittetnék magával hordozni.”
Fogadjuk is el Plánder magyarázatát, vagyis, hogy a göbös, göcsös utakról, a göcsörtös, görbe tájról nevezték el Göcsejt, mivel a többi elmélet - finoman szólva is - nehezen befogadható. Léteznek a valóságtól teljesen elrugaszkodott feltételezések is. Az egyik ilyen, amely szerint a karintiai Gottsche településből ered Göcsej elnevezése. Egyesek azt gondolták, hogy a német Gott Scheibtől [Isten őrizz!] eredeztethető. Állítólag, amikor az ausztriai borkereskedők meglátták a felázott, saras utakat, így kiáltottak fel: Gott schei!
Vámbéry Ármin orientalista szerint a török „göce” [nomád] szóból keletkezett Göcsej. Pais Dezső nyelvtudós, kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy a „göhely” szóból származik, amely árkos, vízmosásos helyet jelöl. Felvetődött az a hipotézis is, „hogy a mint a szék-elvéből Székely, az erdő-elvéből Erdély, a göcs-elvéből ily módon lett Göcsej.”

    Göcsejt régebben tréfásan Girgáciának is nevezték, ezt valószínűleg a környékbeli értelmiség használta az Óperencia, Bergengócia mintájára. Ezt a gúnyos latinizálást a göcseji nép nem szerette, nem is alkalmazta. A kifejezés egyébként az Őrség és a Kerka-vidék elnevezése is volt egyben.

    Hívhatjuk Göböcsének, Girgáciának, Göcsejnek is ezt a gyönyörű, erdővel borított dombvidéket, a lényeg ugyanaz, szeretettel várunk ide mindenkit, egy jó göcseji gombalevessel, szarvaspörkölttel, dödöllével és természetesen egy kupica pálinkával. El ne felejtsem: kóstolják meg a paraszai pörkölttortát is, az is igazi göcsejikum! Egy göcseji népdallal búcsúzom:

„Szép a Göcsej hepe-hupás földje,
Drága annak minden kicsi göröngye,
Felmegyek a Kandikó tetejére,
Ellátok a világ másik felére.
A mi tanyánk kicsi ám, de takaros,
Megterem ott kukorica meg a rozs.
Lehet tán szebb másutt, mint e tájon,
Nékem itt a legszebb a világon.”

Irodalom: Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése, Kaposvár 1914. Plánder Ferenc: Göcsejről, Zalaegerszeg 1970.

szozattv


szozat a tiszta hang nagylaszlo hajóút csillagokutjan palocviltal kurultaj magyarokogyűlése
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf