Balaton László: A göcseji kástu védelmében

kastuKástu, kásté, kástil.  Mit is takar ez a furcsa, idegen hangzású kifejezés? Először a XVIII. század végén olvashatunk kásturól. Hogy tovább fokozzam a szó rejtelmességét, megemlítem, hogy Göcsej első ismertetője, Plánder Ferenc 1838-ban a kástyé kifejezést használja. A szó etimológiája megosztja a nyelvészeket, néprajzosokat is. Az eredete lehet a német der Kasten, vagyis láda, ládikó, kincstár. A latin castellum, castrum talán közelebb visz minket a megfejtéshez. A kástu tényleg erődszerű. Szlovéniában kasta, kasti  névvel illetik. Ha a mindentudó, internetes lexikonra kattintunk, akkor tévútra jutunk. Az oldal szerint ugyanis a kástu jellegzetes őrségi épület. Őrségi. Csak. Kizárólag. Semmi bajom az Őrséggel, de érdemes tisztázni, hogy Göcsej ugyanolyan néprajzi-természeti értékekkel, hagyományokkal rendelkezik; legyünk rá büszkék, és hirdessük szépségeit! Ezennel a kástut a göcsejikumok közé emelem, mint a lüküt, a lészát, a foklát, a kerített házat stb. A sor végtelen hosszú. Mind-mind jellegzetesen göcseji. (Őrségi is. IS.) Helyesen: a kástu sajátos göcseji és őrségi épület.
    Az utolsó göcseji kástu Kustánszeg-Paraszán magasodott 1957-ig. Az emeletes épület rekonstrukciója a Göcseji Falumúzeumban látható.
    Minden, magára valamit is adó göcseji gazdának volt kástuja, vagyis a háztól különálló kamrája. A szobából jó rálátás nyílt a  boronából épült élelmiszer-, terménytárolóra, amely lehetett földszintes vagy emeletes-tornácos. Ha volt padlása, ott gyógynövényeket vagy kendert szárítottak. Létezett zsúptetős és fazsindelyes kásté is. Az alsó szint ablak nélküli, csak a macskajárólyuknak vágtak kis rést. A rengeteg rágcsálótól meg kellett óvni a terményt, ezért a bajszos házi kedvenceknek szabad bejárást biztosítottak. Ha nem akarták, hogy a macska torkoskodjon az esetleg a kástuban tárolt ételekből, akkor eldugaszolták a lyukat. Itt, a döngölt padlón a nehezebb dolgokat tárolták: szerszámokat, ruhaneműt, tököt, káposztát, répát, burgonyát, ecetes dézsát és természetesen a boroshordót. A parasztgazda gyakran itt rendezte be a műhelyét is, a sziószéken farigcsált, közben kortyolgatta a filoxéravész kitöréséig híres, jó minőségű zalai bort, később a gyilkos nohát.
    Az emeleten helyezték el ládákban, zsákokban a gabonát, a hájat, zsírt, a füstöltárut, az aszalt gyümölcsöt.
    A kástu kulcsa mindig a ház uránál vagy a gazdasszonynál volt. Lelki szemeim előtt a termetes tésasszony nyakában lógott ez a nagyméretű, míves vaskulcs. Szigorú tekintettel őrizte a felhalmozott élelmiszert, és csak ő adhatott ki onnan bármit. A nehezen megtermelt javakat gondosan be kellett osztani, fontos női feladat volt a takarékos háztartásvezetés. A gazdaasszony szava szent és sérthetetlen. Fellebbezésnek helye nincs. A hagyományos paraszti társadalomban a gazda döntött a gazdaság ügyeiben     Az igazsághoz tartozik, hogy az egyetlen, helyben megőrzött, eredeti kástu az őrségi Pityerszeren látogatható, de ez a faépület az archaikus, göcseji parasztgazdaság egyik szimbóluma is. Igazi göcsejikum!

Felhasznált irodalom: Tóth János: Göcsej népi építészete; [Műszaki Könyvkiadó, 1965.], Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése; [Kaposvár, 1914.]

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf