Berényi László: Petrőczy Kata Szidónia, az első magyar költőnő

250px Petroczy k szLehet, hogy már a legelső költő is nő volt, de az bizonyos, hogy amióta az első dal megszületett, a költők legrajongóbb hívei és legigazibb megértői mindig a nők voltak. Bennük – a nőben és a költőben – születik s adódik tovább az érzés és a szeretetből fakadó szenvedés avatja őket sorstársakká.
    A szenvedés volt az ihletője annak a kéziratos könyvecskének is, amely az első magyar költőnő, «Petrőczy Kata tulajdon kezével írott versei»-t őrizte. A kis könyv az idők viharában elkallódott, de a megmaradt pár verstöredék éppoly híven őrzi a kort, amelyben a költőnő élt, mint írójuk érzékeny lelkét, amelyben a szomorúságok és szenvedések viharai sem tudták kioltani a hit és az érzés öröklámpását.
    «Kiskoromban mindjárt jutottam búra és anyámtól hagyatottan árvaságra», – panaszolja egyik versében a költőnő, akinek atyja, a nyugtalanvérő Petrőczy István – mint a Wesselényi-összeesküvés részese – földönfutóként menekült gyermekével 1670 telén sógorához, Thököly Istvánhoz, Árva várába. A vár eleste után – mint tudjuk – Petrőczy két fiával Erdélybe fut, a nyolcéves Katát pedig keserves hányódás után egy hitbuzgó katolikus nő – Jakussith Imre felesége – veszi magához. A protestáns hitben nevelődött leányka, aki soha nem ismerte az anyai szeretet melegét, elbűvölten nézte a katolikus kápolnában levő Istenanya képét. S a szívébe rögződött Madonna-kép és a lelkében virágabomlott öntudatlan katolicizmus végigkíséri őt egész nehéz életútján. Mire hajadonná serdült, már Lengyelországban találjuk. Innen vitte őt haza Erdélybe boldogságot váró fiatal asszonyként István bátyjának és Thököly Imrének barátja és bujdosótársa, Pekry Lőrinc. Az ifjú férj Apaffy ellenében Thökölyt támogatta s ezért birtokait elkobozták, maga rabbá lett, majd Magyarországba futva, katolizált, és a császári seregbe állva, a török ellen küzdött. Így Petrőczy Katának sem lehetett maradása Erdélyben, hanem Trencsénben vonta meg magát sógornőjénél, a vallásos lelkű Révay Erzsébetnél. Hosszú esztendők múltak el, a trencséni vár lelkület őrlő magányosságában, mialatt a két ifjú asszonyhoz csak olykor jutott el egy-egy kósza hír a messze harcoló kedvesről. És ezek a hírek nemcsak a hadakozó urak vitézségéről és a tábori élet veszedelmeiről, hanem annál rosszabbról is, – a szívszakadva várt férj hűtlenségéről – beszéltek a gyötrődő ifjú hitvesnek.
    Petrőczy Kata lelkéből ezeknek az éveknek a szorongó várakozása és nehéz keserűsége bomlik versbe. Nem a dicsőségvágy vezeti finom pennáját, hanem a titkolt bú s az a remény, hogy a költészetben enyhülést, vigaszt talál.
    Férjének is versben hányja szemére hűtlenségét.
    Aztán a féltékenység emésztő tüzét könnyeivel oltogatva, a legbiztosabb menedékhez fordul:
        Békességes tűrést adj édes Jézusom,
        Hogy meg ne bántsalak megváltó Krisztusom!
    S a «békességes tűrés» mintha jutalmat nyert volna: Thököly kibujdosása után férjével és gyermekeivel újra visszatérhetett Erdélybe. Pár évi csend és nyugalom után azonban újabb megpróbáltatások következtek: Pekry Lőrinc Rákóczi mellé állt, az Erdélyben maradt Nagyasszony pedig gyermekeivel együtt Rabutin foglya lett. Csak hosszú hónapok múlva cserélik ki őt a fejedelem közbenjárására. S amikor az ingadozó Pekry vélt mellőzése miatt elkedvetlenedve, a császáriakhoz akar pártolni, Petrőczy Kata az, aki hűségében megszilárdítja, mert maga is rajongó híve Rákóczinak. Jól tudták ezt a kuruc táborban is, mert mikor Pekryről gyanús hírek kezdenek járni, Bercsényi így nyugtatja meg a fejedelmet: «De talán lehet reménység hozzája: felesége, ki regnál rajta, okos, jó asszony, jólelkű s jó magyar – én tudom – fordít rajta». S fordított is, mert ettől kezdve Pekry hűsége ellen nem is merült fel panasz. Sőt Pekry akkor is bizonyságot tett hűségéről, mikor a fejedelem ügye végképp rosszra fordult: «Nemcsak Moldováig s az tengerek széléig, de kitül Isten óvjon, ha Nagyságodnak dolga bujdosásra jutna is, világ túlsó széléig is Nagyságodtól el nem maradok».
    Nem nehéz ebben az állhatatos ragaszkodásban a Nagyasszony jótékony hatását megtalálnunk.
    A Nagyasszony béketűrő és Istenben bízó lélekkel viselte az újra reászakadt fogság keserű szenvedéseit s ahelyett, hogy a szabadságért küzdő férjét panaszos leveleivel nyugtalanította volna, imádságban és kegyes olvasmányokban keresett megnyugvást. S bár ezidőtájt már betegeskedett, lefordította Arndt János német protestáns lelkész imádságos könyvének néhány fejezetét és munkáját «A kereszt nehéz terhe alatt elbágyadt szíveket élesztő jóillatú XII Liliom»címen ki is nyomtatta.
    Nem sokkal ezután – a zsibói csatavesztés után – érte az újabb gyász, hogy Rabutin minden jószágukat felégette s szinte földönfutóvá lett a család. Keserűen számol be Pekry erről a fejedelemnek: «Már semmin se búsulok, mert semmim sincsen. De ha Isten által boldogulunk, azt tartom dicsőségemnek, hogy Nagyságodhoz és a hazához való hűségemért vesztettem el mindenemet».
    Mikor a kurucok ügyel lehanyatlott, az erdélyi nemességnek, – köztük Pekrynek és a szélütött Nagyasszonynak – menekülnie kellett. Rákóczi huszti várát bocsátja a beteg Petrőczy Kata rendelkezésére. S a nehéz napokban, a testben és lélekben megtört asszony itt is a vigasz örök forrásához – Istenhez fordul. Ágyban fekvő betegen fordította le Arndt János könyvének néhány újabb fejezetét s azt «Jó illattal füstölgő igaz szív» címmel ki is adta «a Magyar nemzet ellensége elől való negyedszeri bujdosásban, Huszton».
    Ugyanezen év őszén – tehát mielőtt megérhette volna Rákóczi szabadságharcának tragikus bukását – befejezte nehéz földi útját.
    Petrőczy Kata, az első magyar költőnő a kuruc-kori költészetnek magányosan fénylő csillaga. Horizontja nem éri el Balassa költészetének magasát, de hangjának közvetlensége és érzéseinek őszintesége – s ebben Rimay János felett, közvetlenül Balassa mellett van helye – a ma emberét is megindítja. Nem nagyfényű csillag; fényét elhalványította az azóta elfolyt harmadfél század köde, de azok az érzések, azok a szenvedések, amelyek verseiből ma is kiáradnak, örök asszonysorsot bontanak ki előttünk.
    És ebben a sorsban benne tükröződik nemcsak egy darab letűnt kor történelme, hanem az a magasztos női eszmény, amelyre minden kor emberének jól esik felpillantania, s amely méltó reá, hogy verseit s nevét felrója az emlékezet.

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf