Volly István: Nagyszalontai köszöntő

Ünnepeinken és egyéb alkalmakkor köszöntsünk népi köszöntővel! Ha kedves vendég érkezik a körünkbe, nyújtsunk át néki virág és szónoklat helyett egy ügyes, színes népi köszöntőéneket. Virágillatnál is kedvesebb, mikor a „dal édes méze” árad az ajkakról a felköszöntött felé… Erzsébetek, Katalinok, vagy Jánosok, Jóskák stb. névnapja közeledtével köszöntse fel őket is – mindnyájunk nevében – az éneke köszöntő-csoport.
A köszöntő mindig kedves, szívesen hallgatott népijáték, mert mindenkinek jól esik a jókívánság. „A jókívánság sohsem késő! – mondja a közmondás. Tehát köszöntővel bármikor kezdhetjük a „műsort”, csak a befejező verset kell valahogy így alakítani:

Annyi áldás szálljon
Mindnyájunk fejére!

„Mindnyájunk” éneklése helyett szóval bemondható még az ilyenféle rögtönzés is: „Vendégeink”, „Kedves közönségünk” fejére!

A köszöntő-csapat szervezkedjék a maga erejéből. Legyenek mind egyforma magasak, de beállhat közéjük egy „kicsi főköszöntő” is, akin éppen a kicsinysége miatt mosolyog majd mindenki. Ünneplő, lehetőleg magyaros ruhát és különféle díszítő jelvényeket ölthetnek. A kézben szalaggal díszített botot tartanak. Egyikük megkérdezi: „Szabad-e N-t köszönteni? S nyomban lassú léptekkel elindulnak az ünnepelt(-ek) elé, a mondják az éneket. A rigmust szemtől-szembe szavalja egyikük. Az ünnepelt ezután esetleg megszólítja a köszöntőket, beszélgetnek, végül köszönnek és énekszóval távoznak. A távozáskor vagy megismétlik a köszöntőének utolsó verseit, vagy egy vidám magyar nótára zendítenek. Pl.: „Tizenhárom fodor van a szoknyámon…”, vagy „Nincsen szebb a magyar lánynál!”

NAGYSZALONTAI KÖSZÖNTŐ

Serkenj fel këgyes nép,
Mosolyog az hajnal,
Arany szál tollakkal,
Rëpdës, mint ëgy angyal.

Ingó-bingó zöld fűszál
Szépen felöltözik,
Liliom rózsával
Meg is törölközik.

Amennyi vízcsepp van
A tenger medrében
Annyi áldás szálljon
(Erzsébet) fejére!

Amennyi fűszál van*)
A tarka mezőben,  
Annyi áldás szálljon
(Erzsébet) fejére!

A kis rigmusmondó (a csoportból a legkisebb): Az ünnepelt elé áll, vagy lassan közeledik feléje. A megfelelő sornál tréfásan meg is botolhat egyik lába a másikba akad, s mondja:
Vékony a cérnaszál, igen könnyen szakad,
Gyenge az én lábom, mindenbe megakad,
Gyenge az én nyelvem is, nem is mondok sokat:
Éltesse az Isten az (Erzsébet) napokat!
    (vagy: a kedves urunkat! kedves asszonyunkat!)
    Szívemből kívánom!
    Mindnyájan: Éljen!
(Énekszóval távoznak, pl. ismétlik az utolsó verset: „Amennyi fűszál van…”)

Szendrey-Kodály: Nagyszalontai Gyűjtés, 1916. Énekelte Kenyeres Erzsike.
*) A dallam első felét is és a második felét is kétszer kell énekelni, így illik a dallamhoz az utolsó vers!

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf