Harsányi Lajos: A magyar úr

Keletről jöttek sok-sípú pogányok.
Nyugatról a palástos császár intett.
Összevillant a két gyilkos tekintet.
A magyar állt. Kezében buzogányok.

Szívében Ázsia aludta álmát.
Ind nyugalom és mesebeli kincsek.
De egyre jobban rázta a kilincset
Nyugat felől a hit, kultúra, zárdák.

Nem volt miattuk békéje örökre.
Melyikre menjen? Németre? Törökre?
Ki menti ki a rettentő zavarból?

S török bocskorban kúrjogott veszetten,
Vagy lakk-topánban illegett esetlen.
De mindkettőben borús volt: magyar volt!