Illyés Gyula: Dugovicsok

Nem érdekelnek, csak az öregek:
a csatárlánc a tunya had előtt;
az ellenséggel összegomolyultak, ők,
a kényszer-hősök, veszni kérkedők;

az elesők, fetrengők, már csak ők,
a tébolyultan küzdők vonzanak,
kik - védeni bár semmi nem maradt -
kitartanak, kitartanak.

Itt pusztulnak köröttem. Ki s milyen parancsot
vert belétek, belénk, belém is, társaim,
hogy - kívül király s Isten gondjain -

álljuk tetvesen s csont-bőr is a harcot,
várva a kontyost, legyen ok, s ne holmi,
egy jó bömböléssel a mélybe hullni!