Vajda János: Petőfi olvasásakor
Elő-elő veszem
S olvasom versedet.
Belőle búsulok,
Belőle nevetek.
Az pedig csak hagyján
Amikor búsulok:
Akárhogy fáj, azért
Könnyet nem hullatok.
Hanem ha jókedved
Szikráin nevetek:
Előttem a szép múlt –
S könnyeim peregnek.