Imrek Sámuel: Ének

Búcsú a hadbavonuló harangtól
Dallam: Isten felséges adománya…

harangbólágyúA drága Haza szózatára
Útra készen állasz immár,
Elmégy most te is oltalmára,
Oda, ahol a halál jár,
Hol sújt a vész nagy harangja,
Templomunknak kis harangja.

Imára szólott eddig hangod,
Bút temetve, reményt keltve,
És szelíd szavad írként hatott
Mindenkoron szíveinkre.
Elmégy mostan, itt hagysz minket,
Veled viszed reményinket.

Nem halljuk többet szép zengésed,
Imára már nem hí szavad,
Ámde mint ágyú szól dörgésed,
Míg a magyar nem lesz szabad,
Háborútól ment a világ,
S nem nyílik a béke-virág!

Menj, kis harangunk, hí a Haza,
A harcban is béke veled!
Lesz a magyarnak még tavasza,
Feledjük majd a sebeket!
Menj, dörögjön ott érctorkod!
Sújtsd az ellent, mely ránk rontott!

S a béke, amit itt hirdettél,
Közelebb jön majd csak hozzánk,
Elmúlik végre a zordon tél
S szép kikelet mosolyog ránk…
- Menj, kis harang, Isten veled!
Láss majd újra magyar eget!

Baja, 1916. augusztus 5.

szozattv


szozat a tiszta hang GYG átad4 3 1 Gyóni 2. 170620GyoniGeza PozsonyiCsata Határterületen szolgálnak Ordo liturgicus Budapestinensis KONDOR_MEGHIVO
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo