Bányai Zoltán: Egy levél

Pajtás, ki messze Muszkahonban harcolsz,
Pajtás, az Isten legyen mivelünk!
Minket eltéptek már a harcmezőről,
Az ispotály plafonja az egünk;
De néha halljuk még a trombitátok,
S ha összecsörrennek a fegyverek,
Óh, ha akkor odarohanhatnánk,
Nem volna rettentőbb sereg,
Ha odavethetnénk béna, büszke testünk,
Mikor úgy éjjel végigtép a láz,
Akkor az Isten ne legyen felettünk!
…Ha odavethetnénk béna, büszke testünk!

Pajtás, viseld gondját majd a paripámnak,
De ne ijesszen meg a levelem,
Vedd úgy, mintha messzi útra mennék,
– Nem történt semmi én velem…

…Most talán épp menetel a svadrony;
Itt olyan szép az őszi alkony,
Halkan hullnak sárga levelek,
Mint másvilági üzenet…
Holnap más írja majd e sápadt ágyon,
Szervusz pajtás, az Isten áldjon!

szozattv


szozat a tiszta hang GYG átad4 3 1 Gyóni 2. 170620GyoniGeza PozsonyiCsata Határterületen szolgálnak Ordo liturgicus Budapestinensis KONDOR_MEGHIVO
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo