Nagy László: Vendégek jövetele

Nem csöngetnek, se csók, se bók,
Csak jönnek a látogatók.

Nem ajtón, nem ablakon,
Úgy lépnek be a falon

szótalan rajban, agresszíven,
rangtalan mind és mind mezítlen.

Fény törzsüket függve tartja,
szivárványosan húsuk tarka:

kék mint a meteor-szaltó,
földgömbön, a kék Aral-tó,

és zöld mint Április, olyan
akár a síkos nyersolaj,

piros mint ünnep és a szégyen,
mint Dózsa a tűz ketrecében,

sárga mint árvalányhaj sátra,
apokalipszis-lóhúgy-sárga!

Ismerősek évezred óta,
Szerelmesek egy lobogóba,

emlékeimben ismerősek,
megölve is szörnyen erősek,

megnyúzva is őrjítő szépek,
elvérezve is lüktetések!

Rendetlenségem reggele!
Vendégekkel a ház tele!

Nem dohányoznak, nem esznek,
némán is ebnek neveznek.

Szememet farkas-szemeik
Bűvölik el se engedik,

míg eszméletem el nem zordul,
fogam csillagot nem csikordul

s nem úszik tűzvész hajamig,
irhám hevére jég, amíg

vassá nem érnek meg a körmök
s újra ordasként nem üvöltök!

szozattv


szozat a tiszta hang 2017. SZENT KORONA KONFERENCIA mod meghivo 2017 dec 16 Kerecsen 17 Kerecseny 17 lelkisegély1 lelkisegély2 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf