Fónay Jenő: Faragott rímek

        - Az élet legmélyéről -

MÉG NEM BÚCSÚLEVÉL

Drágám!
Ma meghalt Imre bácsi
– úgy hírlik, én következem –.
Tudod, … nem is olyan nehéz… meghalni
Majd elmondom álmodban… jó?

ha én is odaérkezem.

MIKOR GONDOLATBAN VELED BESZÉLGETEK
- Vagyis: Gondolatbeszélőn-

Ma újra úgy határoztam…,
mindent elmondok Neked.
Nem őrködöm tovább
vágyaim és kétségeim fölött.

Aztán ma is csak néztelek
szó nélkül bámultalak…
a két ügyelő között.

VALÓSÁG
Minden reggel
a penészes falra aggatom fel
millió vágyamat
miután rendezem magam
és bevetem „ágyamat”.

MAGÁNY
Pedig – azt hiszem –
mindig jót akartam
most mégis itt ülök
egyszálmagamban
az életről levakartan.

ANGYAL PISTA VÍGASZTAL
Én ott voltam Auschwitzban
s látod most itt vagyunk.
Nyugi-nyugi barátom!
A pokolba innen se’ juthatunk.

AZ IDŐ,… ÉS AZ ÚT
Nem is látlak már
                 csak magamban érzem képedet
és oly messze vagy
                 hogy mindig itt érezlek.

szozattv


szozat a tiszta hang PozsonyiCsata Határterületen szolgálnak Ordo liturgicus Budapestinensis KONDOR_MEGHIVO
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo