Volly István: Húsvéti népi játékok, somogyi mátkatál, nagyhindi „Hej kicice”-játék, füzesgyarmati és nagyguti húsvéti köszöntő

mátkatálSomogyi mátkatál

Tányért visz a leány, rajta borral telt poharat, 8-10 hímes tojást, almát, süteményt, v. tarka selyemkendővel, pántlikával körülkötött üveget, karingós fánkkal a nyakán.

Komatálat hoztam,
Meg is aranyoztam.
Szív küldi szívesen,
Fogadja a szív a szívtől kegyesen!

Ha nem vádolja el magának, visszaviszem azon az aranyos úton, amelyiken hoztam!

Az elfogadó válaszol:

Koma, koma komáljunk,
Esztendeig komálunk;
Ha élünk, ha halunk,
Mindig komák maradjunk!

Megcsókolják egymást és elbúcsúznak.

Gönczi Ferenc: Somogyi gyermek, 1937. 258. old. Húsvét utáni ú. n. mátkáló vasárnap köszöntik egymást a lányok. Az elfogadó iszik a borból, vesz az ajándékból. Helyébe a maga borát, süteményét, tojását teszi. A tál így nem ürül, végigköszönti vele a kislány a néha a fél falut.

*

„Hej kicice”-játék

Virágos pruszlikos delinből készült „zubbonyba”, bőszoknyába öltözött, fekete festőkötényes, feketecipős kisleányok kiskosárral a kezében, felszalagozott fűzágakkal a másik kezében (beköszön, énekel): „Kié, kié ez a ház” szavak dallamára. („A villózés” 1-2. üteme ismétlődik!)

Hej kicice, kicice
Szép szakajtó kicice.
Örömadó lyukas sódor!
Hej kicice, kicice!

Jaj, de fényes a mező,
A sok szép rózsától,
De nem a rózsától,
Az Ő szent fiától!

(Sóval befejezés): Dicsértessék a Jézus Krisztus! Ha nem tojik a kakas, egye meg a farkas! (Elköszön)

Nagyhind, Bars megye. 1940. Volly István gyűjtése. A kicécő leány Virágvasárnap köszönt, mise utántól 1-2 óráig. Tojást kap érte. Az egészen kicsi leányoknak való ez a nyúlfarknyi köszöntő. A szalagos fűzágat nevezik kicicének, sódornak pedig a disznóhúst, amelyet húsvéttól ismét szabad enni.

*

Füzesgyarmati húsvéti köszöntő

Nagypénteken erre jártam,
Az ablakban rózsát láttam,
El akar hervadni,
Szabad-e locsolni?
Szépen kérem az apját,
De még szebben az anyját,
Hadd locsoljam a haját,
Olyan legyen a haja,
Mint a pünkösdi rózsa!

Szívemből kívánom! – mondja, öltözködik s távozik.

Füzesgyarmat, Békés megye, 1939. A debreceni tanítóképzősök gyűjtése, N. Bartha Károly vezetésével. Húsvéthétfőn a fiúk, kedden a lányok köszöntenek.

*

Nagyguti húsvéti köszöntő

A csapat hajnalban áll elő és énekel.

Ma van húsvét napja, másodéjszakája, jól tudjátok,
Kinek első napján Jézus feltámadván dicsőségbe.

Zöld plánták újulnak, termőfák virulnak, virágoznak,
Még a madarak is, hangicsálnak ők is, vigadoznak.

Adjon Isten jókat, koronázzon sokat az egekben,
Végre az egekbe vigye fel mennyekbe, dicsőségben!

Beszóló: Adjon isten, hogy több húsvét másodestét őrjenek erőben, egészségben!

Kosaras: No, ki azt az tizenkét pár hímest (Elköszönnek)

 

Nagygút, Bereg megye, 1912. Bartók Béla dalgyűjtése. Leányos házaknál köszöntenek húsvétvasárnap reggel. Sajátos magyar dallam! Az egyetlen húsvétköszöntő dalunk. Szorgalmazzuk a lányok ajkán. Hiszen a legények már csak Beregben, Nyírségben éneklik, s a hagyomány alászállás természetes útja, hogy a legények után a leányok vegyék át.

szozattv


szozat a tiszta hang jankocsm archiregnum1209 szekoko1227 szentmihálynap napéjnapfor kerecsen2018 Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf