Tömörkény István: A költő búja

tomorkeny1A polgármester beteg volt, és ennek a híre kiment a tanyák közé is, az emberek sajnálkoztak az eset fölött. Széll Sándor, idekint a Felsőtanyán, verset szerkesztett róla, mert Sándor öreg barátunk költészettel is foglalkozik. Mikor megunja magát, előveszi a tintát meg a tolltokot, és verseket szerkeszt. Különféle verseket, mert hiszen az állapotok is különfélék. Sándor költőtárs olykor csak leírja a verseket a papirosra, de olykor ki is nyomtatja és terjeszti.
Sándort azonban nem szabad összetéveszteni az egykori Hazafi Veray Jánossal, vagy világosi Páger Pállal. Nem efféle kóbor hegedős, hanem rendes gazdálkodó ember, aki a maga földjét munkálja, csak olykor az ekeszarvát fölcseréli a tollal.
De mikor verset szerkesztett a polgármester betegségéről, nem érte be ennyivel, mert ez ilyen esetekben nem is elegendő. Mert ez, mint mindenki tudhatja a katekizmusból, csak az irgalmasság lelki cselekedetei közé tartozik. Ellenben az irgalmasságnak vannak hét testi cselekedetei is. Némelyek ezek közül ma már időszerűtlenek, mint például a rabságba esettek kiváltása. De még járó kötelesség ma is: utasnak szállást adni, éhezőnek ételt, szomjúhozónak italt adni, továbbá betegeket látogatni.
A városokon ugyan manapság már ételt, italt, szállást nemigen adnak ingyen, de a beteget ott is szokás látogatni. A tanyai ember is szokta ezt tenni, de mint sok más dolog, nála ez is másforma, s lelkében szélesebb alapjai vannak az irgalmasság testi cselekedeteinek. Ha beteget látogat, ételt is visz. Könnyű, betegnek való ennivalót. Beteg asszonynak leginkább tyúkhúslevest szoktak vinni a Boldogasszony nevében. De ez csak úgy, odakint történik, egymás közt, s tanyákon. A város azonban messze van, oda nem lehet edényben vinni a főtt ételt, mert útközben kilogyogna az edényből. Oda más kell. Érés idején gyümölcsöt lehet vinni, szép hamvas almát, mosolygó körtét, beszédes barackot. A finom, gyenge főzni való kukorica sem az utolsó. De így ilyentájban, mikor még nincsen érés alatt semmi, ilyesmit nem lehet vinni. Sándor költőtárs tehát megfogatja az udvarban a két legszebb zsenge csirkét, és így fölszerelve indul be a városba, beteget látogatni.
Ünneplő ruhában viszi Sándor a két pár csirkét, és beteszi a konyhába. El nem fogadása halálos sérelem volna. Aztán Sándor beljebb óvakodik a szobákba, és fölkeresi a beteget. Sándor lelkileg igen meg van indulva, és csendesen, vigyázva lépeget, mint odakint mondják: hakkal jár. Beszélget, hozza a tanyák népének üdvözletét a beteghez, s orvosságot ajánl, mert beszélhetnek a doktorok, amit akarnak: ilyen esetekben csak a szénamurvafürdő az igazi. Az pedig van a padláson elég, majd küld.
Sándor így gyakorolván az irgalmasság testi cselekedeteit, jobbulást kíván, erőt, egészséget, Isten áldását, s elkezel a betegtől. Távozásában vidám arcot mutat, mint illik is. Csak ahogy leér az emeletről az utcára, változik komorra az arca.
- Mi a baj, Sándor bácsi? Honnan ilyen búsan?
- Hát – mondja a Sándor – a polgármester úrnál voltam. Möglátogattam.
- No aztán? Hát javul már, hát mit búsul azon?
Sándor int a kezével:
- Hát persze, hogy gyógyul. Javul már, pöndül mán. Hiszön nem is az. Hanem hát… hiszen igaz, tudom én is, hogy a hivatalnokembör számolt pénzbül él… nem vet, de nem is arat… de mégis ekkora szögénységöt… Hiszön, ha más mondaná, el se hinném, de magam láttam…
- De hát micsoda szegénységrül beszél Sándor bácsi?
A tanyai költő mérgesen legyint megint a kezével:
- Ugyan nëbeszéljetök. Nem vagyok én vak, hát amit láttam, azt láttam. Még csak ëgy röndös dunnája sincsen szögénynek… pokróccal takaródzik.

Szegedi Napló, 1914. júl. 7.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf