Erdélyi László: Varjak

Varjak, varjak, ti bús csavargók,
Tél van s én ma gondolok rátok,
Szavatok a tél szigorába
Keserűn sokszor belekárog.

Ti társak vagytok nagy ködökkel,
Titeket metsző szél ölelget,
Titeket baj bánt, ver az ínség,
De nem hagyjátok ezt a földet.

Kik vagytok… Elátkozott lelkek,
Akiket forgószeles esték
Visszahoznak, mert itt születtek,
De ezt a földet nem szerették.

Nekik erős nagy ítélettel
Talpig gyászt, bánó jajszót adtak:
Gyászoljanak, mert nem szerettek
És sírjanak, mert nem sirattak!

1930