Berde Mária: Add meg Uram:
A mindennapi kenyeret,
A mindenesti nyughelyet.
Nyáron a nyájaskék eget,
Télen a tűzhely-meleget.
Vizek jótévő hűvösét,
Tisztaság tisztes köntösét.
A harcban már kíméletet,
Hogy elbírjam az életet,
Kis gondot értem, mennyi bár
Koccant tojásnak is kijár.
És néha jó sugalmakat,
Még el ne üljek hallgatag,
Mesét, mely feltör könny helyett
És másoknak is enyhület.
Fölöslegképp meg ne tagadd:
Néha mosolyom is megadd,
Csak a kevés kedvesekért,
Kiknek ez még örömet ér.
És mindennapi hetemet,
Hogy elvezesse szívemet
A Tőled gyúló pici láng:
A mindennapi Miatyánk.