B. Dombi Attila: MINDENSZENTEK TÁRSASÁGA

Madonna del Soccorso 01– Gyarapítsuk soraikat! –

„Mivel engedelmes gyermekek vagytok, életeteket ne szabjátok múltbeli vágyaitokhoz, amikor még tudatlanságban éltetek, hanem mint ahogy szent, aki meghívott benneteket, legyetek ti is szentek bármilyen körülmények között; mert meg van írva: „Szentek legyetek, amint én is szent vagyok.” (1Pt 1,14-16)

Éppen összeállításunk indító gondolatán töprengtem, amikor valaki a mai kevés apologéta főpásztor egyikének minapi beszédére hívta fel a figyelmemet, amelyben egyebek mellett ez olvasható: „Amint leültem, hogy ezt a beszédet megírjam múlt héten, egy barátom átküldött egy 13. századi kézirat illusztrációt. A képen Mária orrba veri az ördögöt. Ő nem szidja le. Ő nem társalog vele. Ő orrba veri az ördögöt. Úgy hiszem, hogy a beszélgetésünkhöz ez tökéletes kiindulópont”[1]

I. Az életszentség kezdete „Igen” Krisztusnak és „Nem” az ördögnek!

Ha bárki azt gondolná, hogy neki nem kell törekednie az életszentségre, hiszen szentek csak a régebben élt keresztények közül kerülhettek ki, ébredjen fel Csipkerózsika-álmából: halaszthatatlanul el kell kezdenie az életszentségre törekvést, hiszen a kísértő rászedte, és ha nem változtat, súlyosan veszélyezteti saját üdvösségét! Isten az Örökkévalóságra az embereknek csak örök üdvösség, vagy örök kárhozat lehetőségeit tartogatja. Ezért a földi életünkben az örök üdvösségünket kell előkészítenünk, hogy halálunk után – akár szükséges tűz általi tisztulás nyomán, de – a Mennybe, azaz Mindenszentek társaságába juthassunk!

Mindenszentek ünnepe keleten „már 380 körül megvolt, de akkor még csak mint az egész világ vértanúinak a napja. […] A keleti egyház Mindenszentek ünnepét a Pünkösd utáni vasárnap tartja. […] A Pünkösdi ünnepkör szombatig tart, s az azt követő vasárnapon a Szentlélek működésének gazdag gyümölcseit ünneplik Mindenszentek vasárnapján. […] A nyugati Mindenszentek ünnepe a 7. sz.-ból indul ki: IV. Bonifác pápa 609-ben Phokasz bizánci császártól megkapta az összes pogány isten tiszteletére épült római Pantheont, és máj. 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére fölszentelte. […] III. Gergely (731-741) alatt a «Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek» emléknapjává lett. […] IX. Gergely (827-844) aratás és szüret utánra: nov. 1-jére tette át Mindenszentek ünnepét, mert a sok zarándok ellátása májusban nehézségekbe ütközött. […]”[2]

„A cluny-i bencések kezdték a 10. sz.-ban nov. 2-án a Halottak napját megtartani. […] Az összes elhunytakról a keleti egyház évente ötször emlékezik meg: húshagyó szombaton, a nagyböjt II., III. és IV. szombatján és Pünkösd előtti szombaton […] az összes napi istentiszteletet és a Szent Liturgiát is a «világ kezdete óta az igaz hitben és az örök életre való feltámadás reményében elhunytakért» ajánlja föl az Egyház. […] Aki a temetőt áhítatos lélekkel látogatja és legalább lélekben imádkozik a megholtakért, november 1-8-ig mindennap (a szokott feltételek mellett: gyónás, áldozás és imádság a pápa szándékára) teljes, az év többi napjain részleges búcsút nyerhet a szenvedő lelkekért. Azok a keresztény hívek, akik Mindenszentek ünnepén (vagyis az azt megelőző nap delétől a Mindenszentek Ünnepét záró éjfélig) meglátogatnak egy templomot, vagy nyilvános kápolnát, teljes búcsút nyerhetnek a tisztítóhelyen szenvedő lelkek javára a fent elsorolt feltételek mellett. […]”[3]

Mindenszentek ünnepe és Halottak napja a nyugati keresztény köztudatban összeforrtak az évszázadok során. A jelenkori társadalom szekularizálódása és globalizálódása rátelepszik az eredeti jelentéstartalmakra, így a Mindenszentek ünnepe és Halottak emléknapja esetében is. Ezért a még templomba járók közül is sokak számára már nem világos, hogy a szentté avatással az Egyház célja alapvetően az üdvözült személyeknek a hívek számára követendő példaképpé nyilvánítása. A sikeres életszentségre törekvés, azaz a Mennybe jutás csak ritkán folytatódik hivatalos szentté (előtte boldoggá) avatással. Ehhez több feltétel együttes megléte szükséges, amelyek közül egyik legfontosabb az életszentség hírében elhunytnak a helyi egyházban kialakuló tisztelete. Ezekről múltban és jelenben, teológiai eszmefuttatásokban vagy lelkiségi elmélkedésekben, ünneplő templomi búcsús vagy gyászos temetői beszédekben egyaránt sokan sokféleképpen szóltak.

Már több évtizede jobb esetben a múltról és a már odaát költözöttekről szólnak az ilyen témájú beszédek. Ezek legtöbbször kimerülnek a szenteket és boldogokat méltató, vagy elhunytjaink örök sorsát illetően vigasztalást nyújtó szükséges, de nem elégséges mondanivalónál. Ám egyre ritkább lett a hallgatóság megszentelődését szolgáló buzdítás, és már alig hallani az üdvösség elvesztésének veszélyeire, netán az örök kárhozat kockázatára mutató figyelmeztetést. Eközben megsokasodtak a profán műveltség szintjén kimerülő beszédek, amelyekhez nem ritkán már egyes papi szemináriumokban is népszerűsített ezoterikus tanokat kevernek. Sőt, a legmagasabb rangú főpapok közül nem kevesen – főleg a szekularizmus és politikai korrektség modern bálványainak hódolóikként elhíresültek – abortusz- és LGBT-párti politikusokkal sertepelnek, mialatt felöltőik zsebeibe rejtik főpásztori mellkeresztjeiket. Némelyikük az Anyaszentegyház kétezer éves Hitletéteményének képviselete helyett Szodoma és Gomorra bűneit életformaként űzők „érdekvédőiként” szentségtörések engedélyezéséért lobbiznak Szent Péter székénél. Mások a nem keresztény vallásokat éppúgy üdvösségre vezető utakként hirdetik, holott csakis a valóságos Isten és valóságos Ember Jézus Krisztus által kinyilatkoztatott Örömhír és a Keresztáldozatával szerzett Megváltás vezet üdvösségre…

Akár csak egyetlen évvel ezelőtt talán lehetett mentség az Egyház táján zajló események téves értelmezésére. Ma azonban már ordítóan egyértelmű tény, hogy az örök üdvösséghez nélkülözhetetlen Hitletétemény őrzésére és művelésére hivatott legfelsőbb klérus egyes tagjai nem azok, aminek lenniük kellene. A kommunista diktatúra éveit idéző szolgálatos tollnokok – közöttük világiak és egyháziak, papok és püspökök – hiába iparkodnak fehéríteni a kifehéríthetetlent: cáfolhatatlan bizonyítékok kerültek nyilvánosságra arról, hogy az aranyborjút imádó gátlástalan pénzoligarchák évtizedekkel ezelőtt beépített ügynökei mára Krisztus Egyházának legmagasabb tisztségviselői közé keveredtek. Ezek az Egyház erődítményébe trójai falóval bejuttatott farkasok, akik már szinte nem is próbálják ama báránybőrt használni ordas mivoltuk leplezésére. Egyik magasrangú hangadójuk megerősítette amit sokan sejtettek: XVI. Benedek Pápa lemondatása egyes liberális bíborosok által vezetett csoport aknamunkájának eredménye. Azt is közölte, hogy már az előző konklávén feladatuk volt egy liberális lobbit kiszolgáló „pápa” megválasztása, de akkori puccskísérletük még nem járt az általuk remélt eredménnyel.

all saints 3 1 02Mindezek ellenére ne törjünk le, hiszen az elmúlt kétezer év az Úr ígéretét igazolta: annyira szereti Egyházát, hogy akár a papok, püspökök, bíborosok és a pápa – per absurdum – együttesen is akarnák, a pokol kapui akkor sem vehetnének erőt rajta! A világ püspökeihez 2009. márciusában írt levelében Benedek pápa így fogalmazott: „Péter utódjának legfőbb feladatát az Úr az utolsó vacsora termében félreérthetetlenül kijelölte: «…te erősíted majd meg testvéreidet» (Lk 22,32). Péter maga is újra megfogalmazza ezt első levelében: «…legyetek mindig készen rá, hogy mindenkinek megfeleljetek, aki csak kérdezi, mi az alapja reményeteknek» (1Pét 3,15). Napjainkban, amikor a világ nagy részén fennáll annak veszélye, hogy kialszik a hit, mint a láng, amelyet nem táplál semmi, mindent felülmúló feladat megjeleníteni Istent e világban, és megmutatni az embereknek az Istenhez vezető utat. Nem bármilyen istenhez, hanem ahhoz az Istenhez, aki a Sínai-hegyen beszélt, Istenhez, akinek arcát a végsőkig kitartó szeretetben (vö. Jn 13,1), a megfeszített és feltámadott Jézus Krisztusban ismerjük fel. E pillanatban történelmünk valódi problémája, hogy Isten eltűnőben van az emberiség látóhatáráról, és az Istentől fakadó fény halványulásával az emberiség irányvesztetté válik, aminek romboló hatása egyre nyilvánvalóbb.”[4]

Korábbi hasonló szorongatottság tapasztalata nélkül ugyan, de a ma szolgáló lelkipásztoroknak a mai körülmények között is meg kell adniuk a rájuk bízott hívek számára az örök üdvösséghez szükséges segítséget. Isten amennyiben megengedi a próbatételt, nem késlekedik megadni az üdvös helytálláshoz szükséges kegyelmeket. Azonban senkire nem erőlteti rá ajándékait, hanem szeretettel felkínálja minden embernek, általánosan és a konkrét élethelyzetekre szabott segítségként egyaránt. Isten pedig reánk bízza, hogy az Ő ajándékai és azok gyümölcseit szabadon elfogadjuk-e, vagy elutasítjuk a felkínált segítséget, az elutasítás következményeivel számolva…

II. Szeretetlángom fényétől megvakul a Sátán

Szűz Mária – Aki egyben Mindenszentek Királynője is – Országának Egyházát és Népét Isten páratlan kegyelmi ajándékokkal halmozta el, amelyekkel hatékonyan szolgálhatjuk saját magunk és mások üdvösségét. A bevezetőben hivatkozott főpásztor beszéde az amerikai püspökök októberi találkozóján hangzott el, amelynek már az elején a Szűzanya 13. századi ábrázolására hivatkozva egyértelművé tette, hogy az ellenséggel nem állhatunk szóba. Az ábrázoláson a Szűzanya a Tőle segítséget kérő védelmében bunkósbotot emel az ördögre. Azóta az emberekben a bűnök iránti gátlásvesztés sokkal nagyobb működési teret engedett át az ellenségnek. Azonban ahol „elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem, hogy amint a halálban uralkodott a bűn, úgy uralkodjék az örök életre szóló megigazulás által a kegyelem is, Urunk, Jézus Krisztus által.” (Róm 5,20b-21) A Szeretetláng magán-kinyilatkoztatás egyike Isten által a Szűzanya Országának Egyháza és Népe számára a 20. században ajándékozott rendkívüli kegyelmeknek. Kindelmann Károlyné, Szántó Erzsébet hatgyermekes özvegyasszony Lelki Naplója alapján elterjedt Szeretetláng-mozgalom világszerte több mint 7 millió tagot számlál, és számos püspök ajánlja a hívek buzgó figyelmébe.

A Szeretetláng-mozgalom magyarországi elismerésére több évtizedes méltatlan hazai mellőzés után, a széleskörű nemzetközi elterjedése, a kegyelmi gyümölcsök ténye és a számtalan külföldi püspöki elismerés nyomására történt meg. Így elmondható, hogy maga az elismerés is a Lelki Naplóba foglalt égi kérések teljesítésének csodája. A jelenlegi legfőbb magyar egyházi elöljáró a Szeretetláng Lelki Napló előszavában[5] olvasható gondolatait a Szeretetláng-mozgalom magyarországi elismerése alkalmával mondott prédikációjában vallotta meg: „A Lelki Napló szavaival: «A Magyarok Nagyasszonya országa vagyunk.» Ezt ragyogtassuk szüntelenül a lelkek felé. Tartsuk ébren a Magyarok Nagyasszonya óhaját. Egész életünk «minden erejével és áldozataival» óhajtsuk szünetlenül Krisztus országának eljövetelét, hogy a Szűzanya Szeretetlángja másokban is felgyulladjon és terjedjen a «szeretet szikrái által». Ezt adja meg mindnyájunknak a Mindenható Isten. Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk, áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!” Összeállításunk alapmotívumára vonatkozóan a Szeretetláng Lelki Napló szinte minden oldaláról lehetne idézni. Erzsébet asszony 1962. október 5., első pénteki bejegyzése:

(Jézus) „Különös kegyelmeimet árasztom reátok, csak éljetek az alkalommal, mely által oly nagy gazdagságot osztok ki számotokra. Kislányom, légy te Anyaszentegyházam ablaka, melyet az Én isteni kegyelmeim tisztán ragyogóvá és fényessé tesznek. Hogy ez így legyen, azért neked állandóan munkálkodnod kell, hogy az isteni Nap mindig beragyoghasson rajta, különösen azokra, akik Anyaszentegyházamban a te lelkedhez közel vannak. A te ablakod fényessége az Én ragyogásom által adja tovább a fényt. Érezzék azt közeledben, hogy az Isten napja ragyog rájuk rajtad keresztül. Ez is az Én megváltó munkám hatását fokozza a lelkekben.” (Szűzanya:) „Kislányom, magamhoz forrasztalak. Szívem Szeretetlángja, melyet rád bíztam, legelőször reád veti kegyelmeim bőséges sugarát, és ez az égben is folytatódni fog. Olajcseppjeidet, melyeket oly sok szorgalommal gyűjtögetsz, megáldom anyai kezemmel, és ha megérkezel, anyai szeretettel várlak. Ó, kármelita kislányom! A szenvedések által kisajtolt olajcseppjeid a földön maradt, üres, pislogó mécsesekbe fognak visszahullani, és az én Szeretetlángomtól meg fognak gyulladni. Neked tehát mellettem lesz a helyed, hogy így együtt mentsük a lelkeket a világ végezetéig.”[6]

 

               FÜGGELÉK

Erzsébet asszony Lelki Naplójából a Szeretetláng kegyelmeit befogadók számára adott néhány ígéret:

Megszentelődés – Jézus:

A család a Szeretetláng kegyhelye – „A Szűzanya azt akarja, hogy minden család egy kegyhely legyen, egy csodás hely, ahol veletek összefogva teszi csodáit a lelkek mélyén. Szívről-szívre járva kezetekbe adja Szívének Szeretetlángját, mely a családokban uralkodni akaró sátánt a ti áldozatos imáitok által megvakítja.” (1964. január 17. – III/140)

Különleges áldás minden gyermek születésekor – „Juttasd el kérésemet a Szentatyához, aki által kívánom kiosztani a nagy kegyelmekkel járó áldásomat, melyet azokra a szülőkre adok, akik a teremtés e nagy munkájában isteni tetszésemet és akaratomat elfogadják. Rájuk minden alkalommal különös áldást adjanak. Ez az áldás egyedülálló, s csak a szülők részére adható meg. Minden gyermek születésénél rendkívüli nagy kegyelmeimet árasztom a családokra.” (1964. március 1. – III/155)

A bizalommal teli kérés meghallgatása – „Kérjetek csak sokszor és sokat! Ahányszor és amennyit kértek, annyiszor és annyit kaptok. Sőt, ha látom bizalmatokat, kéréseiteket megduplázva teljesítem. Engem nem lehet felülmúlni nagylelkűségben. […] Ha látom bizalmatokat, akkor máris leköteleztetek, és ez azt jelenti, kifoszthattok, ahogy csak akartok, Én nem zárkózom el. Szívem szeretetével elétek állok: itt vagyok, hogy boldogítsalak benneteket.” (1963. augusztus 6. – II/110)

Üdvösség – Jézus:

A betegség elfogadása és felajánlása – „A betegek, ők igazán a feltétlen bizalom szárnyán repülhetnek Hozzám. Egyetlen kérésükkel a lelkek tömeges megmentését eszközölhetik ki. Ha a betegek szenvedéseiket felajánlják, ez a sátánt megvakítja, és ezáltal a lelkek az üdvösség útjára lépnek.” (1963. május 24. – II/102)

Megszentelődés – Szűzanya:

Tüzet tűzzel oltani – „Tüzet tűzzel fogunk oltani... Olyan csodát művelek én veletek összefogva, melyen a világ tudósai hiába kísérleteznek, nekik ez soha nem lesz megoldható. Ezt csak a tiszta, Istent szerető lelkek bölcsessége fogja fel. Mert ők bírni fogják Istent és az Ő végtelen titkait. Igen, kislányom, tüzet tűzzel oltunk: a gyűlölet tüzét a szeretet tüzével. Szeretetlángom tüze oly nagy! És a sátán gyűlöletének tüze is már oly magasra csap, hogy azt hiszi, győzelme már biztos. De az én Szeretetlángom megvakítja a sátánt! Ezt a Szeretetlángot adtam én most kezedbe, és rövidesen eljut rendeltetéséhez. A szeretetemből kicsapó lángok oltják a pokol tüzét, és el nem képzelhető fényességgel és jótékony melegséggel fogják elárasztani a földkerekséget. Leánykám, ehhez kell nekem az áldozat, a te áldozatod, a ti áldozatotok, hogy a pokol gyűlöletétől égő elmék és szívek Szeretetlángom szelíd fényét átvegyék... Sorakozzatok fel szorosan egymás mellé, mert az áldozat és ima erejében megtörik a pokoli gyűlölettől égő láng. A gonoszok mindinkább vissza fognak szorulni, gyűlölettől égő lángjuk kialszik, és Szeretetlángom fénye fogja betölteni a Föld minden részét.” (1964. december 6. – III/203)

Csodákkal segítem munkátokat – „Mióta az Ige Testté lett, ily nagy megmozdulás nem történt részemről, mely így tört volna felétek, mint ahogy Szívem Szeretetlángját küldöm hozzátok. Ilyen még nem volt , mely a sátánt így megvakítsa. És rajtatok múlik, hogy vissza ne utasítsátok, mert ez nagy pusztulást vonna maga után. Merítsetek erőt és bizalmat! Én eddig még soha nem látott csodákkal segítem munkátokat. Szeretetlángom észrevétlenül, szelíden, csendben fog terjedni Szent Fiam engesztelésére.” (1962. augusztus 1. – I/84, 85)

A hétköznapi szentmise hallgatás – „Ha olyankor hallgattok szentmisét, mikor az nem kötelező, és a kegyelem állapotában vagytok, Szívem Szeretetlángjának kegyelmi hatását úgy árasztom ki, hogy ezen idő alatt is megvakítom a sátánt, és ezáltal kegyelmeim bőségesen áradnak azokra, akikért felajánljátok. A világtalan sátán ugyanis hatalmától megfosztottan nem tud semmit cselekedni. A szentmiseáldozaton való részvétel a legnagyobb mértékben fokozza a sátán megvakítását.” (1962. november 22. – II/33)

Ígéret az egyházközségeknek – „Leánykám, kegyelmekkel teljes Szeretetlángom hatását rád árasztom először, és veled együtt minden lélekre. Aki engesztelő szentségimádást vagy szentséglátogatást végez, annak időtartama alatt az egyházközségben a sátán hatalmát veszti, és mint világtalan, megszűnik a lelkek felett uralkodni.” (1962. november 6-7. – II/22)

Szeretetlang szobor 03A mindennapi munkánk felajánlása – „Napközben is ajánljátok fel munkátokat Isten dicsőségére! Ez a kegyelem állapotában történő felajánlás is a sátán megvakítását fokozza. Éljetek tehát kegyelmeim szerint, hogy mind jobban és mind nagyobb területre terjedjen ki a sátán megvakulása. A sok kegyelmet, melyet nektek nyújtok, mind jobban használjátok fel, mert ez a lelkek tömeges megjavulását fogja maga után vonni!” (1962. november 30. – II/36)

A csütörtöki és pénteki engesztelés – „Tudod-e, hogy ezt a két napot, a csütörtököt és pénteket mily nagy kegyelmi napoknak kell tekintenetek? Akik ezeken a napokon engesztelik Szent Fiamat, nagy kegyelmekben részesülnek, mert az engesztelő órák idején a sátán hatalma oly arányban gyengül, amilyen arányban az engesztelők könyörögnek a bűnösökért.” (1962. szeptember 29. – I/116)

Üdvösség – Szűzanya:

A család halottainak kiszabadulása a tisztítóhelyről – Azok a családok, akik csütörtöki vagy pénteki napon a családjukban az engesztelő […] órát megtartják, ha a családjukban meghal valaki, egyetlen szigorú böjti nap után a család halottja kiszabadul a tisztítóhelyről.” (1963. szeptember – III/121)

Az Üdvözlégy Mária imádkozása – „Megadom azt a kegyelmet, hogy bármikor Szeretetlángomra hivatkoztok, és három Üdvözlégyet elimádkoztok tiszteletemre – a halottak hónapjában pedig egy-egy Üdvözlégy elimádkozása által – a lelkek tömegesen szabadulnak ki a tisztítótűzből.” (1962. október 13. – II/16)

A hétfői böjt a tisztítóhelyen szenvedő lelkekért – „Az Általam kért szigorú böjt megtartása által a szenvedő papi lelkek a haláluk utáni nyolcad alatt kiszabadulnak a tisztítótűzből. A szigorú böjt megtartása: egy napon át csak kenyeret és vizet szabad fogyasztani.” (1962. szeptember 28. – I/115). „A papok, ha a hétfői böjtöt megtartják, minden szentmiséjükben, amit azon a héten bemutatnak, az átváltoztatás pillanatában tömegesen szabadítják ki a lelkeket a tisztítóhelyről! Az Istennek szentelt személyek és a világiak, akik a hétfői böjtöt megtartják, azon a héten minden szentáldozásukkor az Úr Szent Testének vétele pillanatában tömegesen szabadítják ki a lelkeket a tisztítóhelyről! Aki a böjtöt rendszeresen megtartja, annak elegendő este hat óráig megtartania! Egy öt-tizedes rózsafüzért imádkozzon el ebben az esetben a tisztítóhelyen szenvedő lelkekért, még azon a napon.” (1981. február 2. – IV/27)

Virrasztás a haldoklókért – „Az én kérésem, hogy az éjszakai szent virrasztást, mely által a haldoklók lelkét akarom megmenteni, úgy szervezzék meg, hogy minden egyházközségben egyetlen perc se maradjon virrasztó imádság nélkül. Ez az eszköz, melyet kezetekbe adok, ezáltal mentitek meg a haldoklók lelkét az örök kárhozattól. A Szent Fiam érdemeivel egyesített virrasztó imádság és az én Szeretetlángom fényétől megvakul a sátán.” (1965. július 9. – III/236)

 


[1]     Charles J. Chaput: Emlékezzünk, hogy kik vagyunk és milyen történetbe illünk (Remembering who we are and the story we belong to) – Beszéd, University of Notre Dame, 1916. október 19. (catholicphilly.com/2016/10/think-tank/homilies-speeches)

[2]     Liturgikus Lexikon – Mindenszentek ünnepe, részletek (Bíró Lucián)

[3]     Liturgikus Lexikon – Halottak napja, részletek (Bíró Lucián)

[4]     A Szentatya levele a világ püspökeinek – 2009. március 16. (magyarkurir.hu)

[5]     Erdő Péter Bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek: Beszéd, in: Kindelmann Károlyné, szül. Szántó Erzsébet: SZERETETLÁNG, Lelki Napló, 1961-1983., Előszó – szerkesztett, szövegkritikai kiadás – SzIT Budapest, 2010.

[6]     Kindelmann Károlyné, szül. Szántó Erzsébet: SZERETETLÁNG, Lelki Napló, 1961-1983., II./12. – szerkesztett, szövegkritikai kiadás – SzIT Budapest, 2010.

(A szerző által készített dokumentum letölthető PDF állományban itt!)

szozattv


szozat a tiszta hang GYG átad4 3 1 Gyóni 2. 170620GyoniGeza PozsonyiCsata Határterületen szolgálnak Ordo liturgicus Budapestinensis KONDOR_MEGHIVO
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo