Cságoly Péterfia Béla: A kassai vértanúk 1995-ös szenté avatásának tanulságai

Az írás apropójául Orbán Viktor napokban Ferenc pápánál történt látogatása adta az okot. Egyre többen és többen vannak, akik jóideje szkeptikusan, sőt egyre nagyobb ellenérzésekkel figyelik »Róma püspökének,« és magának a Vatikánnak [immár évtizedek óta tartó] egyre ellentmondásosabb, a hívók számára egyre érthetetlenebb és kiszámíthatatlanabb külpolitikai és dogmatikai tevékenységét, a hitélet irányítottságát, életvezetési tanácsait, rettegve gondolnak a Ferenc által támogatott muszlim menekültek erőszakos és tömeges európai betelepítésére. Ez a magyarellenes vatikáni politika Mindszenty bíboros lemondatásával kezdődött és máig is tart, többé- kevésbé. Tény, hogy e sorok írója az azóta már szenté avatott úgyszintén szláv II. János Pál [hogy szándékos volt tette, vagy pedig rossz tanácsadóira hallgatott sohasem fogjuk megtudni] többedik magyarellenes cselekedetei közé sorolta anno, az ebben a formában történt, a szlovák-szláv magyarellenes tengelyt erősítő 1995-ös kassai szenté avatást. Itt megjegyzendő, hogy ugyancsak a véleményem szerint igen elhamarkodott II. János Pál szenté avatása is, [a vele egyidejűleg avatott XIII. János 1963-ban hunyt el] hiszen ezen legközelebbi munkatársai buzgólkodtak leginkább, nagyban befolyásolva a közvéleményt, nem hagyva kellő időt az elhunyt Szentatya cselekedeteinek józan és kritikus áttekintésére.

         *

II. János Pál pápa 1995. július 2-án szentté avatta a kassai vértanúkat. Vértanúságok napja 1619. szeptember 6-a volt. Kassa városa – ahol lejátszódik ez a véres dráma – protestáns, a katolikus nyájnak csak megtűrt, magánjellegű istentiszteletre van lehetősége Dóczy András főkapitány házában, az úgynevezett királyi házban, ahol kápolna is volt. A magyarországi főurak többsége is protestáns, de már megkezdődött ekkoriban a békés ellenreformáció. Ezt Forgách érsek kezdi, majd nagy tehetséggel folytatja utódja, Pázmány Péter. Erőszakos eszközökhöz nem folyamodnak, hisz az államhatalom nem olyan a rendi Magyarországon – ahol a rendek jelentős előjogokat vívtak ki maguknak a központi államhatalommal szemben –, mint például Stájerországban. A protestáns rendeket ugyanis az a stájer ellenreformáció példája tartotta rettegésben, amelyet már II. Ferdinándnak, a nemrég hatalomra került új császárnak-királynak az édesapja kezdett elűzéssel, templom-elfoglalással. Ezt az erőszakkal járó térítést maga Ferdinánd is folytatta. A korábban elűzött jezsuiták ekkor már másodszor telepednek meg Magyarországon. Eközben igyekeznek téríteni is. Nem szabad összetévesztenünk ezt a térítést a későbbi időszakéval, amikor a – Wesselényi-féle összeesküvés után – a protestáns prédikátorokat honárulással vádolják, sáncmunkára, később gályarabságra ítélik, kiűzik őket az országból. Erőszakos expedíciók járják a városokat, elveszik a templomokat. Ebben az időben a harc még a szónoklat, a meggyőzés eszközeivel folyik. A katolikusok ugyanakkor a nyílt fenyegetettség tudatában élnek. Főleg azoktól rettegnek, akik főszerepet játszanak a kassai drámában: a hajdúktól, akik nincsenek hozzákötve földesúri, vagy királyi joghatósághoz, eltekintve attól a pár ezer családtól, amelyet letelepített annak idején Bocskai. A délről jött, immár magyar hajdúk úgy érzik, hogy a szabad reformált vallásgyakorlásért harcolnak és ők gyűlölik leginkább a katolikus papságot. Rákóczi György fővezér [Hadjáratának indoklásában nagy szerepet játszanak a vallási sérelmek. A Querele Hungariae /Magyarország panasza/ című röpiratával indokolta meg ország és világ előtt hadjáratát] Kassa várossal kötött szerződésben ígéretet tesz, hogy vallásáért senkit nem fognak bántani. Ennek ellenére nagyhamar vallatás alá vonják a városban tartózkodó három katolikus papot. A Kőrös megye Kőrös nevű városában született Kőrösi kanonokot – horvát nevén Križevčanin Márkot, aki mindig a latin Crisinus nevet használta – és két jezsuitát, az alvinczi származású erdélyi magyar Pongrácz Istvánt és nemrég Magyarországra érkezett, lengyelesen Grodziecki, latinosan Grodecius, meghonosodott magyar alakban Grodecz Menyhértet. Ott helyben, tehát az úgynevezett királyi házban letartóztatják, és megpróbálják őket elrejtett kincsek vagy titkos levelek átadására bírni. De ilyenek nincsenek náluk. A két jezsuita – akik Homonnai Grugeth György katolikus főnemes védelme alatt álltak – éppen lelkigyakorlatról tértek vissza, amikor meghallották, hogy Kassa felé közeleg az ostromló sereg. Gondolták, hogy híveiket kell védeni. A kanonok pedig hivatalos ügyben tartózkodik a városban, úgyis a nagyszombati jezsuita szeminárium Kassa mai külvárosában, Széplakon elterülő birtokát felügyelte. Noha sok baja volt vele, igazában nem értett a gazdasági ügyekhez, inkább a lelkiekhez, de igyekezett becsülettel megfelelni ennek a feladatának is – ezért jött be akkor a városba. A történészek nem tudtak minden szempontból megegyezésre jutni egymással, hogy vajon ki a felelős a történtekért? Rákóczi György-e, aki ekkor már a város ura, vagy pedig az alárendelt tisztek: egy Szegedi nevű hajdúkapitány, aki a kihallgatást vezeti a maga durva legényeivel és egy Bay Zsigmond nevű hajdúhadnaggyal, aki a kínzást és kivégzést végrehajtotta. Avagy bűnrészesnek kell-e tekinteni a városi tanácsot, amelynek vezetője, Rainer, mindenképpen kellett, hogy tudjon a dologról. 220px KassaiemlekvertanukA kortársak közül sokan úgy vélték, hogy Alvinczi Péter kassai református papnak, a Querela Hungariae szerzőjének is szerepe volt az ügyben. Van, aki egyenesen őt nevezi meg az értelmi szerzőnek. Maga Bethlen Gábor egy 1627-ben kelt levelében is Alvinczit teszi felelőssé a történtekért. Mindenesetre a közhangulat megteremtéséért felelőssé tehető, akkor is, ha a kínzásban vagy a kivégzésben feltehetőleg nem lehetett személyes szerepe. 

    Napok múltán titokban temették el oszlásnak indult testüket, 1620 márciusában Bethlen Gábor a katolikus Pálffy Katalin grófné táncáért engedélyezte a testek kiemelését. Alsósebes és Hertnek uradalmi templomába kerültek, s 1635-ben, az egyetemalapítás évében Nagyszombatba, a klarissza apácákhoz. Pázmány már 1628-ban hivatalosan vizsgáltatta az esetet és az imameghallgatásokat, s a pápa engedélyezte a vértanúk magántiszteletét. Boldoggá nyilvánításuk 1905-ben történt. Menyhért és István feje a nagyszombati jezsuita templom mellékoltárára került üveg alá, kisebb ereklyéiket Kassán helyezték el. A 200. évfordulón, 1919. szeptember 7-ikén a Szent Erzsébet-székesegyházba vitték a maradványokat, ahol 1923-ban új oltárt építettek tiszteletükre. Márk feje az esztergomi székesegyházba, kisebb relikviái a zágrábi érseki templomba kerültek, Menyhért ereklyéinek egy része pedig a lengyel Czeszinbe. A pápai dekrétum az esztergomi érsekség és a kassai püspökség területére hagyta jóvá a vértanúk nyilvános tiszteletét, továbbá a jezsuita rendházakban. A szlovák katolikus énekeskönyvben a 453. számú ének őrzi emléküket Vy hrdinskí Krista mučeníci /Ti Krisztusnak hős vértanúi/ címmel. Szövetét jezsuita páter, zenéjét Mikuláš Schneider-trnavský szerezte.

    Meszlényi Antal püspök így fejezi be írását a Magyar Szentek című, 1991-ben reprint formában újra megjelent kötetben: »Elsősorban […] magyar hazánkhoz szólt a pápa, mikor a kassai három boldogot […] állította a világ elé. Velük három új csillag támadt fel a magyar katolicizmus egén, s mi magyarok köszönjük Istennek, hogy nekünk adta őket.« Szekfű Gyula Előszava árnyaltabban fogalmaz: »[…] a tizennégy magyar szentből nem sikerült képzeletemben kifaragni a magyar szentet […]Grodec galíciai lengyel nemes, Körösi horvát […] két valóban olaszos temperamentumú olasz, Szent Gellért és Kapisztrán Szent János […] A Pongráczhoz hasonlóan magyar nemes egyedül Boldog Özséb… de […] nem reménytelen kísérletezés-e a IV. Béla korabeli esztergomi kanonokot, aki a világi élettől felfordulva a Pilis-hegység remetéi közé ment, összehasonlítani a XII. század jezsuitáival… Bizonyára van köztük […] egyezés is, de ez nem egyéni, nemzeti vagy népi egyezés, hanem a katolikus értelmű szentség mindenkori azonosságából következik […]«.

         *

    Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk
    Oroduj aj za náš národ u svojho Syna
    /Könyörögj a mi nemzetünkért is fiadnál/    

    Nemzedékek nevelődtek ki a szlovákok közt a trianoni diktátum óta, akik hitbéli tudatlanságban és mondvacsinált magyarellenes nemzeti gőgben mit sem tudva rólunk, s e vérlázító, tudatosan rájuk plántált tudatlanság minden otromba gyűlölködés okozója. Hogyan érthetik meg az elnevelt és nem nevelt nemzedékek Szent István országának sok évszázados etnikum-fölöttiségét, mikor értik meg, hogy már a mindenkit elsöprő honfoglaló magyarok is kiírhatták volna az ősök írmagját, ha akarják? De kaptak iskolát, természetesen szabad nyelvhasználatot. Mit kaptunk cserébe…tudjuk! Kérdés ezek után, akarnak-e egykori természetes közösségünkből, a nekik adott tudásból és lehetőségekből a sok rontás után egy újat teremteni? Tudnak-e közösen megújulni úgy, hogy méltó helyére tegyük a régit? Vállalják -e felelősséggel a múlt gaztetteit, hisz minden adatott lehetőség számukra, hogy feldolgozásának új szellemiségével megbarátkozzunk? És hogy mindezt katolikus és keresztyén testvéreinkkel is megvitassuk… Lássuk hát kik voltak ők valójában:

    Boldog Márk! A horvát. Grazi diákéveiben a legnagyobb magyarok egyikének tartott Pázmány Péter professzor úr megjegyezte magának a tehetséges ifjút, és Nagyszombatba hívta szemináriumi tanárnak. Az a Pázmány Péter, aki a rekatolizáció érdekében a szlovák szót ápoltatta az evangélikusok csehnyelvűségével szemben, és aki azért írta magyarul műveit, hogy a reformáció által leginkább megtizedelt magyar ajkú hívein segítsen. Kevés volt a magyar pap. Ezért kellett a horvát Márk. Esztergomi kanonoknak, komáromi főesperesnek. Pedig rövid horvátországi működése alatt kitűnő horvát prédikációkat tartott. De ott kevésbé volt rá szüksége egyházának. És még Komáromból is messzebbre vezényelték szűkebb pátriájától, egészen Homonnáig, hogy a szemináriumi birtokokat igazgassa.

    Boldog Menyhért! A lengyel. Brünnben novícius, Prágában teológus, majd a Szent Vencel-konviktus tanára a huszita szellemű városban. Akkor, 1614-ben szentelték pappá, amikor a száztornyú városban megjelent Václav Klement Žebrácký verse a cseh protestáns egyház és nemzet keserű sorsáról, amit harmadfél évtizeddel később a cseh menekült Jakub Jakobeus Lőcsén és Eperjesen használt fel a hungarus-slavus öntudat fokozására. Erre már a magyarhoni protestánsok Habsburg-ellenességének indoklásához volt szükség David Frölich hazai németjeinket túldicsőítő írása kapcsán. A lengyel származású jezsuitának 1618-tól a protestáns jellegű Kassán kellett prédikálnia német és szlovák anyanyelvű katonáknak.

    Boldog István! A magyar. Erdélyből. A kolozsvári jezsuita kollégium, a brünni noviciátus, Prága, Ljubjana, Klagenfurt, Graz az életút állomásai. Megtanult csehül, németül, szlovénül és olaszul. Aztán 1615-től a homonnai Drugethek jezsuita gimnáziumának prefektusa lett.

    Valóban reménytelen dolog Boldog Özséb szekfűi egybevetése Boldog Istvánnal, de ugyancsak reménytelen lenne, ha Pongrácz István akkori magyarságát mai nemzettudatunk, új kihívásink ismérvei alapján próbálnánk magyarázni. Meszlényi Antal »örök és követendő magyarsága« is egy korábbi, a modern[de téves!] identitástudat előtti, a Szent László-i magyarországiság, magyarhoniság megfogalmazására tesz kísérletet, ami a két háború közötti képmutató »keresztény kurzus«, majd később is, a kommunizmus, majd a neoliberalizmus béklyójában eleve kudarcra volt ítélve. A szentek élete hazai hagiográfiai hagyományainkra hivatkozva magyar földön született és élt, magyar földön született, de idegenben élt, idegen származású, de magyar földön élt, idegen származású, de egy ideig magyar földön élt, illetve hazánkkal lényegesen kapcsolatba került több mint negyven szentet sorol fel. Ugyanezen territoriális elv alapján, ha nem vigyázunk a fogalmazással tükrözhetnék a politika és a határok változásainak ellentmondásait, erőszakos és bűnös torzításait. Így ma joggal tartjuk a kassai vértanúkat még mindig magyaroknak, hisz mindez évszázadokkal a jogtalan és önkényes trianoni országrablás előtt történt. Egyházunk szentjei, magyar etnikumaik szellemi közössége nem lehet osztozkodás tárgya, mint akárcsak az erőszakkal és előszeretettel elszlovákosítani akart magyar nemzetségű hősei Felföldnek vagy nemzeti bibliográfiáink. A Magyar Királyság ezeréves szellemi közössége azonban nem szűnt meg a szlovák kisebbség nemzetté válásukkal, sem a politikai határok ide-oda tologatásával és rendszerek változásaival. A modern nemzetté válásig a hit, a vallás volt az elsődleges! A mai felföldi magyar közgondolkodásban a félelem, a bizalmatlanság és az intolerancia dominál, különösen a kettős állampolgárság bevezetésével, az elszlovákosítás immáron nemcsak politikai, hanem – sajnálatos módon – vallási eszközökkel is folytatódik Mindenkori lelki megújulásunk állandóan érvényes parancsát történetszemléletünk, nemzeti identitástudatunk megújításával is teljesíthetjük, a múlt kutatásában alkalmazott keresztény szellemiséggel, magyar lelkiséggel.

    A három vértanú ilyen közegbe helyezett szenté avatása így az elmúlt húsz évben inkább szólt a ma gyakorlatának, a Világhatalom [a Sátán] törekvéseinek, mint a múltnak, érződik rajta a szláv fóbia, az összetartozás mindenek felett, és a magyarellenes szláv-indogermán szemlélet. E fenti összefoglaló csak azt mutatja, hogy mekkora bűn volt a II. Vatikáni Zsinatnak marginálissá tennie a közös liturgikus nyelv – a latin – használatát, hisz így a katolikus összetartozás eszméje sérül leginkább az önző államnyelv használattal. II. János Pál sem volt tévedhetetlen – erről tanúskodik e fenti összefoglaló – szerintem így az sem bűnös, vagy az Egyház tekintélyét romboló, aki kritikusan szemléli Ferenc pápa cselekedeteit. És még valami: pont ezért kell nemmel voksolnunk az erőszakos betelepítés ellen is, majd októberben, a brüsszeli bürokráciának üzenő népszavazáson, hanem másról is szól. Megálljt kell mondanunk a Brüsszel által diktált »demokratikus« értékek, vagyis minden LMBT [leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű] követelésnek, mint például az azonos neműek »házassága« vagy örökbefogadási joga, az asszisztált reprodukciós eljárások vagy a béranyaság ellen.    

    Forrás: CitizenGO.org Katolikus Lexikon, Vigília, 1995/8.

szozattv


szozat a tiszta hang karitaszadventjpg 2017120492958 7 böjtecsaba mod meghivo 2017 dec 16 Kerecsen 17 Kerecseny 17 lelkisegély1 lelkisegély2 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf