Árpás Károly: Élettapasztalatom

Az 1988-1989-es tanévben a korabeli szabályoknak megfelelve szeptembertől májusig a 2/A osztályfőnökeként meglátogattam a szülőket.

Megismerkedtem az USA Kalifornia államában élő Szabó Szilárddal, ugyanis a felesége Szegedre költözött, és itt nevelte a csecsemőket. Ő viszont San Francisco peremén Oaklandban élt.

    Mivel Judit gyermeke a kéttannyelvű Deák Ferenc Gimnázium angolos osztályába járt, ezért felkért minket, hogy vigyünk diákokat hozzá.

    Az igazgató helyettesünk tárgyalt az amerikai nagykövettel (aki itt volt 1988-ban az iskola alapításakor), és kaptunk utazási engedélyt is.

1989. augusztus 29-én mentünk repülővel, Londonban és New Yorkban szálltunk át más gépekre, hogy eljuthassunk San Franciscóba. Osztályfőnökként elkísért két angol tagozatos kolléganőm: Engi Katalin és Jakucs Mária.

A kaliforniai magyarok Szabó Szilárd kérésének megfelelve részben magukhoz fogadták az elvitt diákjaimat. Ám nem csupán náluk laktak, hanem a helyiek megszervezték, hogy 1989. szeptember elsejétől a helyi állami, és önálló középiskolába járhassanak. Mi három tanár időnként meglátogattuk a befogadó iskolákat, hogy megismerkedjünk az amerikai oktatással.

Érdekes módon nem csupán angol nyelvű tanítások voltak, hanem szerveztek a magyar kisebbségeknek sajátos közösségi eseményeket! Részben voltak cserkészeti szervezmények, meg vidéki látogatások!

Ráadásul eljutottunk Los Angelesbe is, ott meg volt vasárnap magyar katolikus esemény! Nem csak diákok voltak ott, hanem a szülőkön kívül felnőttek is. Az ott lévők többsége 1944-1949 között jutott el USÁ-ba, a töredék meg disszidens volt 1956 után.

Részben elmondták, hogy a gyermekeik többségét el szokták nyaranként juttatni Debrecenbe és Pécsre, ugyanis a helyi egyetemek szerveztek nyaranként magyar kulturális eseményt. Azaz nem csak tanították őket nyelvészetre, hanem énekeltették őket, meg rendeztek közösségi eseményeket is.

Ugyanakkor a vendéglátóink elmondták, hogy kísérteteztek helyi rádió-adás kialakításával, csak az kissé bonyolult volt. Meg ők is létrehoztak egy magyar nyelvű könyvkiadót, és ráadásul megjelentették a KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA újságjukat! Ebben közölték is 1989.09.29-én a Fagynak Jötte előtt című versemet.

Ugyanakkor azt is elmondták, hogy követve Mark Twain regényének hagyományát: vasárnaponként a szentmise után szoktak tartani magyar órákat. Megmutatták nekem, magyar-történelem szakos tanárnak a magyar irodalmi és a történelmi tankönyvüket. Követve Kölcsey Ferenc tanácsát, óriási jelentőséget tulajdonítottak a múltnak! És kerülték a politikai viszonyokat – a tananyag gyakorlatilag a második világháború kezdetéig tartott csak. Nem foglalkoztak a világháborús vereséggel, meg a szocializmussal. Ugyanakkor nagy jelentőséget tulajdonítottak a magyar kultúra megismertetésének.

    És példás értékű magyar nyelvű szöveg volt a tankönyv!

    Voltunk még Disneylandban is. Meg esetenként elmentünk a vidámparkokba, meg a Csendes- óceánhoz is.

    Ám október másodikán New Yorkba repültünk, és onnan haza Budapestre. Óriási szerencsénk volt, hogy kimaradtunk a helyi erős földrengéses katasztrófákból.

Mellesleg azért is voltunk bátrak, mert ha nem utaztunk volna, akkor szeptemberben mezőgazdasági munkában kellett volna ismét részt venni, mint tavaly. Ám a diákok nagyon elégedetten vették a megismerkedést az angol nyelvű középiskolával. Miután érettségiztek, utána közülük többen elmentek Angliába, Írországba vagy USÁ-ba (meg volt, aki Indiába és Dél-Afrikába).

Én ezt azért is tekintettem elfogadhatónak, mert vitték magukkal a magyar kultúra és történelem tudását. Hiszen sikeresen tanultak és érettségiztek! Az idegen országokban élő magyar kisebbség sikeresen fogadhatta a próbált diákokat!

    Úgy vélem, hogy óriási jelentősége volt a magyar kisebbség léte erősítésének ez a kétféle látogatás!

szozattv


szozat a tiszta hang szentkorona OMLI Meghívó Hazatért liliomok aversereje Horthy szobor avatás arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo