Zsabka Kálmán: A vak ablak mögött

Budapest, 1939. június 4. hajnalán, az első és diadalmas magyar könyvnapok után a „Szépmíveseknek”.

vakablakA diadal napja a hegytetőn áll még,
De már ablakomra ráborult az árnyék.
Betakarta ködös, terhes őszi fajta…
Vak lett az ablakom…
Ragyogó fény többé nem szökik be rajta.

S megvakult ablakon ki hiába nézek,
Nem látok már semmit. A virágos rétek,
S szélzúgatta erdők, a lángoló hegyek,
Délibábos puszták
Eltűntek a ködben… Kopott órám ketyeg

Csak borús szobámban és… és – delet mutat…
Dél van most odakünn s talán engem kutat…
Tavaszi meleg dél, melynek jöttét vártam
És a romok között
– Csontig sebzett ujjal – néki utat vájtam…

Dél van most odakünn s talán engem keres:
Villámsújtott fűzfát!… Tavaszi dél!… Sebes
Szelek szárnyán röpül és minden Tiborcot
Behint melegével!…
Szíve forrásából meginni egy kortyot

Csak nékem nem szabad!… Ki szenvedtem érte!…
Tavaszi dél van és ének száll az égbe,
Zsoltár!… Ütemét a sors véremmel írta!…
Hallom, mint dalolja
Valahol odakünn a boldog pacsirta!

Szabadságról dalol s én magam – rab vagyok!
Déli verő van és – ólmosak a napok!
Virágok fakadnak, új nyár van kelőben
S én – mégis úgy járok,
Mint a sorvadó ősz künn a temetőben!…

…Szent tavaszi dél van és – vak az ablakom.
A hegytetőn most ég diadalmas napom
És – az őszi árnyék mégis temet engem…
De már nem lázadok…
Haldokló lelkemet megnyugvásba rejtem.

S tudomásul veszem a végítéletet:
Nekem itt nincs jussom… Ha volt is – elveszett…
Valamim azonban mégis csak megmaradt.
Jussomból egy morzsa:
Hálát elsusogni a rabnak is szabad…

Én hát börtönömből küldöm a hálámat,
Hogy harcom utat vert és népem feltámadt,
Hogy elsegíthettem a nagy aratáshoz,
Mikor a mezőkről
Végre minden éhes színarany kalászt hoz!…

…Ujjong a pacsirta!… Óh, ha vele szállnék!…
De már ablakomra ráborult az árnyék…
Végleg betakarta terhes őszi fajta…
Vak lett az ablakom
S ragyogó fény többé nem szökik be rakta…

S megvakult ablakon ki minek is nézzek?…
Nem látok már semmit… Eltűntek a rétek,
Erdők, hegyek, puszták, mint a szökött sólyom…
A vak ablak mögött levetem a sarum,
Meghajtom a fejem s én is – elkallódom…

szozattv


szozat a tiszta hang Ősök Napja 2017 plakat 660x929 Esztergom-Nagyboldogasszony templom Shakespeare Szentivánéji álom1 Shakespeare Szentivánéji álom színlap aug202017bazilika vacsztistvan arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo