Ölvedi László: Az Isten felé

»Mint a szép híves patakra a szarvas kívánkozik, lelkem úgy óhajt ó Uram…«
                                    42. zsoltár

Kereslek zúzott emberszívekben,
halk illatában álmodó virágnak.
Ma még vakság veri két szemem,
de hiszem, hogy egyszer megtalállak.

Magamba szívom szent igéidet
az Írás égő, lendülő szavában;
hűs forrásodra áhítozom
eltikkadva, halálra váltan.

Testem sokszor bálványok rabja lesz,
döbbentő, lázas, új csodákon ámul.
Sűrű vérem gátakat szakít –
s megtagadlak százszor pogányul.

Máskor zokogva visszatorpanok,
igába tör tiltó karod hatalma.
A mélységből Hozzád kiáltok
alázott szívvel, elhagyatva.

Pokol és menny között az utakat
így járom szörnyű, kínos éjszakákon.
Vakság rejti arcod előttem –
s hiszem, hogy egyszer mégis megtalálom.

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf