Mentes Mihály: Harmatcsepp és Isten

Szegény sóvárgó, gőgös kicsi ember,
Nem tudod kiinni: olyan nagy a tenger;
Nem tudod fölmérni, azért tagadod,
Pedig rajta ring-reng apró csónakod.

Szemedbe nem fér, csak pár kicsi hullám,
Mely tart téged, bárkád alá simulván.
Dióhéjcsónakod füttyös szél viszi.
Azt hiszed: te vagy nagy s a tenger kicsi.

Ha szilaj kedvében olykor háborog,
Zsarnok-haraggal megkorbácsolod
S ha megkíméli apró életed,
Magadnak zengesz himnusz éneket.

És dióhéjban harmatcsepp vagyok:
Bennem a Napnak csöpp képe ragyog.
De bátyám a tenger, amelybe a Nap
Lángjai láva-tűzként hullanak.

Kis harmatcsepp csak egy sugárt bír el;
De tudom, az égen nagy fényhíd ível.
És nagy a vágyam: tenger legyek én is,
Enyém legyen mind az ég is, a fény is.

A szomjúságom nem hiába ég:
Magához emeltet napjával az ég.
Mit bánom, hogy csak harmatcsepp vagyok itt lenn:
Tenger leszek és enyém lesz az Isten.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf