Jóna Dávid :Az élet szövete II.

Ajánlom barátaimnak, zsámbékiaknak, hódmezővásárhelyieknek, ódudaiaknak…

azelet1Kmetty Adrienne édesanyám barátnője, nekem gyerekorvosom volt (46 év szolgálat után 2012-ben ment nyugdíjba), fiaival, Viktorral és Csabával sokáig barátságban voltunk, eljártunk egymás zsúrjaira. Szentpétery Viktor a Budapest Bank fiókhálózati értékesítési vezetője, míg Szentpétery Csaba, ugyanitt a lakossági üzletágnak lett a vezetője. Csaba 20 éven át versenyszerűen jégtáncolt, többszörös magyar bajnok (ott voltam nézőként az egyik győzelménél, akkor Kerekes Krisztinával volt párban), olimpiai, EB és VB kerettag. 1992-ben az albertville-i téli olimpián 4. helyezést ért el. Edzője Regőczy Krisztina volt, aki Sallai Andrással a Lake Placid-i téli olimpián ezüst-, a dortmundi világbajnokságon aranyérmesek lett. Máig emlékszem, t a fekete-fehér Orion tv-n néztük az olimpiai kürt, a legjobbak voltak, de az orosz pontozó bíró miatt elestek az aranytól. Azóta nem nézem a sportágat. Visszatérve Csabához, az USA-ban élt, az egyik hazalátogatása alkalmával kijött hozzám Zsámbékra, s a focipályán a labdarúgás és rögbi sajátos keverékével tarolta az embereket. Nem tartjuk már a kapcsolatot, de olvastam, hogy Csaba együtt vitorlázik Litkey Farkassal a balatoni Kékszalagnak tizenegyszeres győztesével, az Amerre a szél fúj című memoár-könyv szerzőjével, és sikeres üzletember lett.

A zsámbéki focipálya kultikus hely, sokat fociztam ott, s egyszer labdaszedő is voltam 1984-ben rendezett Zsámbék – Fradi MNK meccsen. A meccs végén kezet foghattam Pölöskei Gáborral, amit a naplómba is lejegyeztem – zöld filctollal. Ezek a nagy dolgok. A Fradi 8:0-ra nyert. Később Szokolay Lászlóval, a Fradi válogatott támadójával együtt síeltünk Lengyelországban, igaz akkor már nem a Fradiban, hanem a Sturm Grazban játszott, egy dedikált képeslapot kaptam tőle. Apai nagyapámmal jártunk Fradi meccsekre az Üllői útra, és gombfociztunk, a támadó sorban Pölöskeivel és Szokolayval…

Apámékkal jártam síelni, akinek második felesége Szente Erzsébet kitűnő síelő, korábban kajakos volt, Rozsnyói Katalinnal indult egy hajóban, azzal a Rozsnyói Katalinnal, aki mesteredzőként többek mellett Kőbán Ritát is olimpiai aranyhoz segítette. Kőbán Rita testvére pedig az a Kőbán Orsolya (Gőbel Orsolya néven), aki neves gyermek pszichológus, tanár kollégám és barátom volt a zsámbéki Főiskolán. Szente Erzsébet testvére Szente László vízilabdázott, a BVSC kapusa volt, a Konrád testvérekkel, Felkaival és Kemény „Fecsó”-val játszott együtt, akinek a fia, az a Kemény Dénes, aki a magyar válogatott szövetségi kapitánya volt. Szente Lászlónál voltunk Aachenben, évtizedekig ott élt, de azóta hazatelepült Magyarországra. Azt tudtátok, hogy Aachenban van egy magyar kápolna? Nagy Lajos alapította, 1367-ben készült el gótikus stílusban, majd Mária Terézia építettet újjá, barokk stílusban (1776); Szent László, Szent Imre és Szent István koronás alakjai állnak ott. És még egy: az aacheni Dóm előtt áll Szent István szobra, Varga Imre alkotását 1993-ban avatták fel, Antall József miniszterelnök jelenlétében. Antall József elsőként pedig lakóhelyemen, Mányon kapott szobrot.

azelet2Vissza a síelős szálhoz. Lengyelországba egy ezüstszínű Alfa Romeo Giuliával mentem, apám barátja Richter Ernő autóversenyző autójával. Meghatározó élmény volt mikor átléptük az autóval a 200 Km/h sebességet. Zakopane felé félúton, a Hubertus vendéglő parkolójában, tettem életem egyetlen fogadalmát, nekem Alfa Romeóm lesz. És lett.
Payer András (1941-2011) a közismert és kedvelt zeneszerző, táncdalénekes (pl. a Gedeon bácsi), és gyerekkorától kezdve rajongott a Fradiért. Zsámbékon lakott, ott működtette Lottózó-kávézóját. Barátságban voltunk, többször javítgattam lakásán a számítógépét, sokat beszélgettünk. Az Élet szövete első részében említett Perbál község Templom téri színpadán lépett fel, s amikor meglátott, mosolyogva nekem ajánlotta a következő dalát: az Oh, egy Alfa Romeo-t! A zsámbéki Zichy kastély belső udvarán sokszor állt egy hozzám tartozó Alfa Romeo – 17 évet dolgoztam, tanítottam Zsámbékon a történelmi falak között.

Az élet szövete itt lesz érdekessé: Óbudai gyerek vagyok, a Kiscelli kastély közelében laktunk, s az óbudai Zichy kastélyba jártam sakkozni, a Petőfi SE igazolt játékosaként. Azért nevezték Kiscellnek, mert az ott lévő búcsújáró hely kegyszobra a nagy-máriacelli (→Mariazell) szoborhoz volt hasonlatos. A szobrot az a Zichy Péter gróf hozta, akinek a nevéhez fűződik Óbuda uradalmi központtá tétele, az első kastélyt ő építette a 18. század első évtizedeiben (Óbuda - Főtér). Zichy Péter halála után (1725), özvegye, Bercsényi Zsuzsanna (Bercsényi Miklós kuruc generális leánya) visszavonult zsámbéki kastélyába, és magával vitte a kegyszobrot Zsámbékra. Azaz vissza Zsámbékra, hiszen „a Zichy-grófok Óbudát is magában foglaló Buda-környéki uradalmuk központját 1686 után először Zsámbékon rendezték be, ahol egy viszonylag épségben fennmaradt, a törökök által is használt középkori eredetű kisebb várat alakítottak át földesúri kastéllyá. Az uradalom központját csak az 1730-40-es években helyezték át Óbudára.” Én pont fordítva, Óbudáról kerültem ki Zsámbékra. A Zsámbéki Kastélyban volt a Főiskola, ahol dolgoztam. Amikor Zsámbék első honlapját elkészítettem, akkor tártam fel Óbuda és Zsámbék kapcsolatát. Érdekesség, hogy Zichy Péter amikor Zsámbékról Óbudára költözött a zsámbéki Bebó Károly (1712-1779) szobrászt vitte magával az óbudai kastély elkészítésére. Békásmegyeren utcát neveztek el róla, ő készítette az óbudai Szentháromság szobrot, s több templom szószékét is, híres barokk mesterként ismert.

alelet3De hogy kerültem én óbudai gyerekként Zsámbékra? Elmesélem. Édesanyám második férje, Dr. Fodor Miklós lett, megismerkedésükkor Vásárosdombón praktizált. Kerestek Budapesthez közeli körzetet, amit végül Zsámbékon találtak (1982) meg. Itt bonyolítsunk a történeten! Tudom kicsit nehéz követni, de ilyen az élet szövete. Vörös Ibolya, kollégám volt Herceghalmon, feleségem gyerekeinek óvó nénije, aki Somogyhárságyról szármázik, Fodor doktor pedig előzőleg 20 évig somogyhárságyi orvos volt, s mint ilyen, doktor bácsijuk. Miklós Zsámbékra, Ibolya a szomszédos Herceghalomra került, ahol a helyi óvoda vezetője lett. Fodor doktor a MAOTE alelnöke, az Országos Háziorvosi Intézet igazgatója, a Zsámbéki Orvos Napok rendezője (én is részt vettem benne). Édesanyámmal 10 évig élt házasságban. Később politikai karriert fut be: Zsámbék polgármestere, privatizációért felelős miniszteri biztos volt. Testvére Fodor István - Szűrös Mátyás és Göncz Árpád közötti időben volt - az Országgyűlés elnöke. Dr. Fodor Miklós 2003-ban halt meg.

azelet4Zsámbék, mennyi történet, mennyi különleges, érdekes ember. Egyszer lementünk Hevesi Tamással a Főiskola kápolnájába, ahol zongorázva elénekelte Jeremy című számát. Hátborzongató volt, szenvedélyes és felejthetetlen. Testvére Hevesi Imre a zsámbéki Főiskolára járt, jóban voltunk mindkettőjükkel, több fellépésükön operatőrködtem.
A Budapesti Nemzetközi Vásáron vendégként sétáltam, amikor hallom, hogy Hevesi Tamás énekel. Közelebb mentem, s ő a színpadról üdvözölve ajánlotta a következő számát…, de nem a Jeremyt, pedig az lenne az igazi élet szövete. A Főiskola épületének leégése után a Raiffeisen Bankban dolgoztam, annak tihanyi rendezvényén találkoztunk, majd meghívtam a Magyar Dal napjára Herceghalomra is.
A zsámbéki Főiskola egykori hallgatója, Virág Márton, ma újságíró, gyakran zenélt Hevesiékkel. Marcit kamerával kísértem vidéki fellépéseire, ő szervezte azt az építőtábort, ahol Hevesi Tamást is fellépőként fogadtam, egész nap beszélgettünk (innen a majdnem barátság), én voltam a táborban a kultúros. A helyszín: Hódmezővásárhely.

/Egy rövid kitérő, itt fogadtam még a „bikinis” D. Nagy Lajost, és itt barátkoztam össze Éles Istvánnal, aki akkor nyerte meg a humorfesztivált. Az egyik számát - ami „Az élet nem habostorta” CD-jére is felkerült - én írtam, ott voltam a Vígadóban a bemutatóján. Pistát megkedveltem, a Herceghalmi Könyvtár vezetőjeként meghívtam, kétszer is fogadtam./

Fejér Csaba (1936-2002) festőművésszel készítettem riportot az általam szerkesztett zsámbéki főiskolai lap, a Vadhajtások számára. A Sors érdekessége, hogy míg én anyai ágon Vásárhelyről származom, s kerültem Zsámbékra, addig ő Zsámbékról került Vásárhelyre, s lett híres, elismert festő. A zsámbéki Romtemplom festménye az „öreg hölgy” - általam ismert - legszebb portréja! A 90-esek években a Zsámbéki Főiskola kápolnájába hoztam barátom, Budai László vásárhelyi-mártélyi festő kiállítását, így igen sok Budai kép került Zsámbékra, magángyűjteményekbe. Fejér Csabát és Budai Lászlót is évekig kérleltem egy zsámbéki romtemplomot ábrázoló kép megfestésére, de ez elmaradt.

azelet5

Zsámbékon, az egyébként bicskei Móser Zoltán tanár kollégám volt, ő készítette Zsámbék, avagy a mulandóság dicsérete albumot a Romtemplomról. Szintén a Főiskolán tanított Kincses Károly, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója is. Itt, Zsámbékon végeztem el Albertini Béla, a világ első szociofotó kurzusát, ezen képzés keretein belül néztük meg a vásárhelyi Plohn bácsi 1848-as honvédokról készült fotográfiáit (azóta album is megjelent). Zsámbékon vehettem részt a National Geographic egy hetes workshopján a magazin több neves szerkesztőjével megismerkedve. / Itt volt például Jane Evelyn Atwood fotoművész, Colin Jacobson (az Independent magazin képszerkesztője), Ken Kobersteen (a National Geographic Fotó-rovat igazgatója), Dieter Steiner (a Stern Magazin New Yorki irodájának vezetője), Tomasz Tomaszevski lengyel fotóművész és a magyar sajtófotó elit (pl.: Kornis Péter, Révész Tamás, Dr. Kunt Ernő, Kiss Kuntler Árpád). Külön érdekesség, hogy Bánkúti András az Év fotói pályázatán nyert képsorozatát ez alkalommal készítette./

Itt ismerkedtem meg a workshopot vezető Korniss Péter Kossuth-díjas (1999-ben ő volt az első fotóművész, aki Kossuth díjat kapott), Pulitzer-emlékdíjas, Balázs Béla-díjas fotóművésszel, akit később az általam alapított és szerkesztett Art’húr újsággal leptem meg a Néprajzi múzeumban. Az átadást követő percekben az aktuális Év fotói kiállítást nyitotta meg, s végig a kezében tartott Art’húr újsággal gesztikulált. Így jutottunk be a Híradóba is. Zsámbékon 1996-ban szerveztem Novák László természetfotós (háromszor volt eddig az Év természetfotósa) kiállítását. A fotóművész Eifert Jánossal a zsámbéki Művelődési Házban készítettem riportot, aki szintén vásárhelyi születésű.

A családom a hódmezővásárhelyi művészeti élettel több ponton alkot szövetet. Édesanyám óvó nénije, Faragó Bözsi néni, Antal Imre színművész anyukája volt. Imrus akkor még zongoraművésznek készült, rendkívül tehetséges is volt, s a mi, fekete, lakkozott, bécsi Gustav Rösler páncéltőkés zongoránkon gyakorolt. Később ez a zongora elkerült Zsámbékra, ahol is beleömlött egy szilveszternyi bólé. A zongorán nem játszottam, csak alatta, majd később fölötte, de a zsanéron mindig megakadt a gombfocim. Végül egy zugligeti öregek otthonába került ajándékba. Amikor kicsi voltam gyakran jártunk a vásárhelyi Kincses temetőbe. Rögtön a temető bejáratánál volt Kiss Lajos síremléke. Kiss Lajos (Hódmezővásárhely, 1881 - Budapest, 1965) Kossuth-díjas néprajzkutató, etnográfus, muzeológus, a történettudomány (néprajz) doktora, a hódmezővásárhelyi múzeum alapítója volt, Szalkai Lajos dédnagyapám nagybátyja volt. A szegény embörök panasza ma is alapmű a vásárhely környéki élet ismeretében. A család ismerőse, barátja Szenti Tibor az, aki ápolja, viszi tovább ezt a „leíró” örökséget. Szenti Tibor és nagymamám a helyi református közösség oszlopos tagjai voltak, ott ahol a lelkész az a Rapcsák Péter (bácsi) volt, akinek unokaöccse Rapcsák András (1943-2002) Vásárhely polgármestere lett, ma szobra áll a Kossuth téren, ami Varga Imre Kossuth-díjas szobrász alkotása (akit Aachen kapcsán már említettem!). Érdekesség róla, hogy anyai ágon egyik távoli őse, Török Bálint 1848-ban Hódmezővásárhelyen országgyűlési képviselő volt. Rapcsák András lányával Rapcsák Katival, a vásárhelyi Alkotóház vezetőjével a facebookon beszélgetünk. Rapcsák András apja matematikus volt (szintén András), Debrecenből származott és Szalkai Lajos dédnagyapám fűszer-csemege boltjában vásárolt, ott barátkoztak össze.

azelet6Kohán György (1910-1966) Kossuth-díjas festőművész, grafikus. Vásárhelyen Jakóéknál volt albérletben, dédnagyapám segítette, ágyat, bútorokat szerzett neki. Kajári Gyula Munkácsy-díjas festő is a család barátja volt, heti rendszerességgel járt dédnagymamám főztjére. A pesti kiállítására, amikor feljött Budapestre, akkor nálunk aludt. A kiállítást Boross Géza nyitotta meg. Érdekesség, hogy Kajári 1941-től vésnöktanonc volt a Herendi Porcelángyárban, 1955–1959 között pedig a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője. Kiss Lajosra visszatérve Boross Géza a veje volt, a Lajos bácsiról készített portré-festmény híres lett. Boross Gézának nem volt gyermeke, a Karinthy Frigyes úti lakásukban édesanyám gyakran vendégeskedett, gyerekként én is ismertem őket. Még egy visszautalás az Élet szövete első részére: Boross Géza Borsa Miklóst, az Operaház műszaki igazgatóját tanította a Műszaki egyetemen.

Nagymamám nyugdíjasként könyvtáros lett a vásárhelyi Németh László Könyvtárban, akkoriban sokan olvasták ott írásaimat, s az Art’húrt. Akkor a könyvtárvezetője az az Almási István volt, aki ma a Vásárhely polgármestere. Még egy Almásit megemlítek, a névrokon Almási Gyula Bélát (1908-1976) festőművész, grafikust. Tanára volt Juhász Gyula, és szoros barátságot kötött a fiatal József Attilával. Rudnay Gyula által vezetett makói művésztelep hatására iratkozott be a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol Rudnay maga lett a mestere. Tornyai János hatása alatt alkotott. 1945 után Kurucz D. Istvánnal és Kohán Györggyel együtt komoly szerepet játszott a vásárhelyi művészeti élet újraindításában. A művésztelep alapítója, 1953-tól haláláig vezetője, a Mártélyi telep gondnoka, a Vásárhelyi Őszi Tárlatok egyik kezdeményezője volt.

S ha már Art’húr és Vásárhely, akkor két szerzőt kell, hogy említsek, az egyik Vitéz Hegyi Flórián fafaragó, a másik az említett könyvtár kutató-könyvtárosa Kőszegfalvi Ferenc. Utóbbi írta Kajári Gyula bibliográfiáját.

Dédnagyapám Szalkai Lajos barátja Dr. Prehoffer Pista bácsi járásbíró volt, aki német feleséget választott, unokahúgánál, Reginánál többször is nyaraltunk a Rostock melletti Warnemündébe. Ott állt a házuk, ahol a legközelebb volt egymáshoz Kelet Németország (NDK) és Dánia partja. Esténként láttuk az úszó disszidensek és a parti őrség bújócska játékát, egy kicsit mindig azoknak drukkolva, akik megpróbáltak átjutni a túlpartra. Regina is ellátogatott Vásárhelyre, Rüdigert, a férjét biciklivel kivittem Mártélyra, majd megkóstoltattam vele a halászlét, némi revans volt az általa készített, kerti kályhában füstölt tengeri halért, amitől egész konkrétan rosszul lettem.

Az élet szövete: Barátságba kerültem Dékány Csabával (1938-), - aki a Mány-Alsóörsi Kitörési emlékmű kezdeményezője, a Mehlschmidt kastélyról készített filmünk főszereplője -, kiderült róla, hogy családja vásárhelyi. Ír róla, a már említett Szenti Tibor is a Deviánsok című írásában. Dékány Dezső városi tisztviselő volt (1863-1935) Vásárhelyen, a mi Dékány Csabánk apjának testvére.

És, hogy a kör záruljon: Dékány Dezső felesége Prehoffer Erzsébet lett, 1928-ban kötöttek házasságot és ugyanúgy a pesti Ráday utcában laktak, mint az említett Szente Erzsébet, apám második felesége.

De hogy kerültek Mányra? Dékány Sándor főhadnagyot barátja Almásy Pál (akit a Szálasi- és a Rákosi-kor is halálra ítélt) 1933-ban mutatta be a Mány-Alsóörspusztai a kastélyban Mehlschmidt Editnek. 1934 februárjában a parkban álló családi kápolnában megtartották az ünnepélyes esküvőt. A vőlegény tanúja vitéz Kárpáthy Kamilló gyalogsági tábornok volt, aki ez időben a magyar hadsereg főparancsnoka volt.

Vissza Vásárhelyre. A városhoz közeli holtágak, Körtvélyes és Mártély, gyermekkorom színhelyei, nagyon szerettem ott lenni, horgászni, kint lenni a vízen. Szalkai Lajos dédnagyapám nyugdíjasként a Porcelán-üdülő éjjeli portása is volt a hetvenes években, én néha elkísérhettem. Aztán jártam Mártélyra barátomhoz Lázár Sanyihoz, akinek az apja Vásárhelyen az Állategészségügyi Főiskola matek-fizika tanára, testvére Lázár Györgyi, aki nálunk lakott, amikor a Gyógyszerészeti Főiskolára járt, gyakran kísérgettem találkozóira. Györgyinek Vásárhelyen és Szentesen volt gyógyszertára, a természetgyógyászat érdekelte, s általam ismerte meg az akkor Zsámbéki Főiskolán (is) tanító Biegelbeuer Pált. Meg is hívta előadást tartani Vásárhelyre, ahol több száz ember előtt egy kérdésre, miszerint kit tart legjobb tanítványának, Biegelbeuer azt válaszolta, hogy a legfontosabb tanítványa Jóna Dávid. A legfontosabb dicséret ez, amit kaptam. Pali előbb oktatóm volt, majd barátok lettünk. Sokszor járt nálam Zsámbékon, órákon át beszélgettünk, és az Art’húrnak is szerzője, alakítója lett. Kézírásos cikkeit őrzöm. Lázár Györgyi pedig Kolláth György alkotmányjogász kedvese/felesége lett.

azelet7Érdekesség, hogy Biegelbauer Pál nevelt lánya Zsámbékon élt, férje Berkó Pisti pedig a zsámbéki Alfa szervizben dolgozott, ő szerelte az alfáimat, vele, és az ezüst Guiliettájával voltam Milánóba az Alfa múzeumban, együtt sátoroztunk a Forma 1-es imolai pálya mellett. Berkó Pisti testvére Gyöngyi, pedig a Főiskolán közvetlen munkatársam Mohácsy Attila osztálytársa volt. Attilánál volt egy szülinapi buli, ahol az akkor már beteg Payer András énekelt nekünk. Néhány héttel később meghalt. Berkó Gyöngyi és Mohácsy Attila osztályába járt Bors Gyula, zsámbéki fotós, aki az Art’húr ünnepi számának a címlap fotóját készítette, vele és fiával hétről hétre tollasozunk a zsámbéki iskola tornatermében. Weboldalán egy Korniss Péter idézettel köszönti látogatóit.

Vásárhely és Zsámbék, az élet – általam ismert – szövetében így ér össze. Amit leírtam az valóság, és mesterséges színezőanyagot nem tartalmaz. 2015. 02. 25

szozattv


szozat a tiszta hang PozsonyiCsata Határterületen szolgálnak Ordo liturgicus Budapestinensis KONDOR_MEGHIVO
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo