Jóna Dávid: Az élet szövete

viragA 2010-ben bezárt szegedi Virág cukrászda keresi a herendi porcelán burkolatú kávéfőző gépét, hogy visszaállíthassa az eredeti állapotot. Nemrégiben osztottam meg a hírt a facebookon. De hogy jön ez ide? Elmesélem. Nagymamám, Szalkai Jusztina énekelni tanult a szegedi konzervatóriumban, s a „szegedi Gerbaud”-nak hívott cukrászdába randevúzott, kávézott az ő első szerelmével a színész Szilassy Lászlóval 1940-41-ben. szilassyMa már tudjuk, hogy Szilassy nagy nőcsábász, kiderül Dominica Margittal kötött házasságának bontóperi dokumentumaiból. Sikeres, tehetős ember, még saját sportrepülője is volt! Nagymamám pedig szép nő volt 1939-ben, a vásárhelyi Sas étteremben tartott bálnak ő lett a bálkirálynője. Nagymamám apja, Szalkai Lajos tiltotta a kapcsolatot, amelyről már mindenki tudott, ő talán legutoljára. Szalkai dédnagyapám szakaszvezetőként került ki a II. vh-ban a frontra, Kelet-Galíciában egy orosz közvetlen közelről fejbe lőtte, tulajdonképpen kivégezte. A golyó áthatolt a koponyán, a „legénye”, a tisztiszolgája azt látta, hogy van még benne élet, behúzta egy pajtába, vizet csöpögtetett a szájába, vigyázott rá. Orvost is szerzett, de az esélytelennek látta a felépülést. Nagyapám mégis túlélte, gyalog vergődött haza, s jóval később 1975-ben halt meg, de lesz még róla szó.

ungvaryÉveken keresztül voltam a Perbáli újság főszerkesztője. A minap a feleségemmel Perbálon voltunk Ungváry Krisztián történész előadásán, aki ezt a korszakot kutatja, s teszi közzé. Az egyébként kitűnő előadásában a 70. évfordulóra emlékezve a „Kitörés” körülményeit vázolta. Az átjutott 750 körüli német-magyar katonából, két magyar katonát nevesített a tragikus kimenetelű eseményben, az egyik Kokovay Gyula, aki lakhelyünk Mány közelében jutott ki az orosz gyűrűből, s akiről részletesen írtam a Mányi bedekker című összeállításomban. A másik egy kisebb csoport élén Szilassy László főhadnagy, nagymamám első szerelme. A 42 magyar filmben szereplő későbbi sztárszínész, Szelecky Zita partnere (a korabeli sajtó álompárnak hívja), korának férfi ideálja volt. A részleteket itt nem taglalva névazonosság miatt a hatóságok és a történészek azt gondolták, hogy az ismert színész az, aki átjutott az ostromgyűrűn. Filmjeit letiltották, megbélyegezték. Ma már bizonyossággal állítható, hogy a színész eredeti nevén Szabó László (1908-1972) repülős főhadnagyként sorozták be 1944-ben, a kitörésben nem vett részt, később hagyta el a várost és Dél-Amerikába, Brazíliába emigrált. vasaryNagy örömömre, a kezdeményezésemre Ungváry Krisztián revideálta álláspontját, s nyilvánosan személyemre hivatkozva tette meg a pontosítását. Ha lesz a Budapest ostroma című könyvének további kiadása, ott már így fog szerepelni. Nagymamám szerelmének neve tisztázásra került.

Ungváry Krisztián a fentebb hivatkozott perbáli előadásán említette a debreceni kormányt, amelynek rokonom Vásáry István is tagja volt. (dr. Vásáry István anno módos feleséget választott: a több száz holdas debreceni cívis gazda Jóna István lányát, Rozáliát (1889-1940). Jóna Rozália a dédnagyapám testvére Jóna István pedig az üknagyapám volt.) Vásáry István a Kisgazda párt debreceni listáján szerepelt, 1939-ben lett országgyűlési képviselő. 1941-ben Bajcsy-Zsilinszky Endrével és Szentiványi Lajossal együtt a fasiszta államokat tömörítő háromhatalmi egyezményhez való csatlakozás ellen szavazott. A német megszállás alatt visszavonultan élt. /Itt egy újabb kapcsolódási pont, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endre a Kun Béla féle proletárdiktatúra bukása után Budapesten a Szózat című napilap főmunkatársa, majd főszerkesztője lett. Évek óta, ezen szellemiségre épülő Szózat (főszerkesztő: Cságoly Péterfia Béla) című internetes lap állandó szerzői vagyunk Langstadler Csaba költőtársammal. A Gazduram című verslevél váltásunk több éve rovatként fut./ Szóval Vásáry István Debrecen város egykori polgármestere, 1944. december 22-étől 1945. július 21-ig az ideiglenes kormány pénzügyminisztere volt. Az ő unokája egyébként Vásáry Tamás zongoraművész, karmester.

És akkor lássunk egy másik szálat. Kalmár Sándor barátom, operatőr, mányi. Ma is aktív, a Barátok közt, Mokka stb. operatőre. Ő mint operatőr és vágó, én mint szerkesztő és riporter készítettünk közösen egy filmet (Tündérmese címmel) a közigazgatásilag Mányhoz tartozó Alsóörspusztán lévő Mehlschmidt kastélyról azzal a Dékány Csabával, aki a mányi Kitörési emlékmű felállításának kezdeményezője. A jelenlegi ismereteim szerint Kokovay Gyula, a kitörés másik nevesített katonája 15 és félévesen az Egyetemi Roham zlj. katonájaként az említett Mehlschmidt kastély környékén érhette el a német vonalakat, oda vitték be. Kalmár Sándor beköltözött Budapestre, ahol szomszédja lett Lénárt András történésznek, aki Ungváry Krisztián kollégája az OSZK 56-os intézetében, szerzőtársak, barátok. Itt nincs vége. Lénárt András feleségem Dr. Mosolygó Sára gimnáziumi és egyetemi osztálytársa (spanyol szak), ma is az egyik legjobb barátja.

Még mindig van. Ungváry Krisztián előadásán egy hozzászóló, a betegének történetével egészítette ki az elhangzottakat. Váczi László főorvos volt, akit édesanyám férje dr. Ferenczi István a Péterffy Sándor utcai kórház igazgatója nevezett ki osztályvezetőnek. Ferenczi Istvánnal beszéltük át a múlt hétvégén az Ezüst ponty étteremben az ostrom és a szovjet megszállás részleteit, megemlítve Skrabski Fruzsina Elhallgatott gyalázat című filmjét. Fruzsi szüleit jól ismertem, édesanyját, Kopp Máriát és Skrabski Árpádot, aki a Zsámbéki Főiskolán tanszékvezető volt és engem óraadó tanárként alkalmazott. Zsámbék pontosan Perbál és Mány között helyezkedik el, én pedig Zsámbékon, a Főiskolán 17 évig tanítottam. Ott volt tanár kollégám (sőt egy tanszéken tanítottunk) az a Pregitzer György, aki annak idején beajánlott Perbálra szerkesztőnek, s aki évekkel később Zsámbékon a fiam sakk tanára volt. Ő szintén ott volt az Ungváry előadáson, kezet ráztunk. A szálak összeérnek, esetenként nem látszanak, majd újra megint csak.

monspartDe még mindig van. Édesanyám kerületi-kórházi egészségnevelő volt, s mint ilyen együtt dolgozott Monspart Sarolta tájfutó világbajnokkal, akivel szoros baráti kapcsolata alakult ki. Többször voltak nálunk vasárnapi ebéden, férjével Feledy Péterrel és kisfiúkkal Botonddal. Zsámbékot általunk szerették meg, segítségünkkel vettek ott házat. Monspart Sarolta dédunokatestvére Monspart Éva, aki történetesen Ungváry Krisztián édesanyja.

Feledy Botond azóta jogot végzett, volt a Kitekintő.hu külpolitikai hírportál lapigazgató-főszerkesztője, ma a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium rektora. Annak idején tanítottam én is a Faludi Ferenc jezsuita Akadémián, de nem találkoztunk.

És még egy. Ungváry Krisztián előadásán előttünk ült Lévay Atilla, aki hosszas londoni és dél-amerikai „távollét” után visszaköltözött Magyarországra, Zsámbékra a nyolcvanas évek végén. 20 éve ismerem őt, vágtam az úti filmjeit, hiszen bejárta a fél világot. 2006. október 23-án az Astoriánál lévő tüntetésen elszakadt a zsámbékiak csoportjától, mielőtt a rendőrök leteperték, indokolatlanul bántották, azelőtt velem találkozott utoljára. Ő is tagja volt annak a Polgári Körnek, aminek vezetője voltam, s aminek szintén tagja volt a már említett dr. Ferenczi István is. Volt egy emlékezetes esténk is Zsámbékon, amikor is a teljes Boban Markovic zenekart meghívtuk vacsorára a Hegyalja vendéglőbe.

Most éppen Ungváry Krisztián Horthy-rendszer mérlege című könyvét olvasom, vele levelezek Szilassy Lászlóról és nagymamámról, a Kitörés mányi vonatkozásairól, miközben feleségem megírja ezeket a kapcsolódási pontokat Kalmár Sándor barátom szomszédjának, az ő barátjának, Bandinak, Lénárt Andrásnak. Az itt leírtak mind igazak. Hogy közhelyekkel éljek, „kicsi a világ”, „minden mindennel összefügg” és mennyi mindenről még kiderülhet, hogy beleilleszthető a fenti történetbe.

Mert ez az az élet szövete. - 2015. 02. 18

szozattv


szozat a tiszta hang Ősök Napja 2017 plakat 660x929 Esztergom-Nagyboldogasszony templom Shakespeare Szentivánéji álom1 Shakespeare Szentivánéji álom színlap aug202017bazilika vacsztistvan arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo