Telek A. Sándor: Ükapámtól énhozzámig…

Ükapámtól énhozzámig
Az egész út könnyben ázik;
Könnyben úszik, magyar könnyben,
Nem is szárad fel az könnyen.

Hétszilvafás nemes voltam
S paraszt lettem lerongyoltan.
Ugar nélkül való paraszt,
Kire csak egy ős könny maradt.

Ősi gyászba öltözötten
Kis valóért úgy öklöztem.
S míg a könnyből csepp se tűnt el,
Újabb utam lett a műhely.

Most műhelyben elborulva
Foly az ős könny egyre hullva,
Mint harmata nagy sors-égnek,
Minek helyén sebek égnek…

Ükapámtól énhozzámig
Csak egy hosszú sóhaj hallik;
Csak egy sóhaj, csak egy nóta
Majd tizenegy század óta.

Ősbú, őskönny, ősfájdalom,
Ami felsír egy-egy dalon.
S nincs e könnyben se cél, se ok:
Csak éppen, hogy magyar vagyok.

szozattv


szozat a tiszta hang Rátkai 10 11 TriaNON harangja EST attila1017 szentmihálynap napéjnapfor Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf