A parlament megnyílik: a képviselő urak legalább egyet sétálni fognak azért a pénzért. Az újságolvasóknak eggyel több ásítást fog jelenteni az újság. Ennyi az egész.
Valaha a magyar nép érdeklődött leginkább parlamentje dolgai után. Ma a magyar népet érdekli legkevésbé a parlamentje. Miért?
Mert ez a parlament nem a magyar népé. És itt nemcsak a kormánypárt olyanságát, amilyenségét értem. Hanem: nagy bibi van az ellenzék körül is. És mert engem csak százpercentes őszinteségeimmel lehet beengedni: itt, az ellenzéki lapban le is adok belőle egy adagot az ellenzékkel szemben. Miért ne adna az ellenzék első példát a sajtószabadságra?
Nem is az az ellenzék feladata: hogy kis és nagy baklövést, kis és nagy piszkot, de mindig egyes esetet megragadva: mindenáron botrányt és közlármát törjünk a kormány orra alá. Az ilyen földgázaktól és személyeskedésektől ma már a csatornatisztítók is undorodnak.
Nem is az az ellenzék feladata: hogy amint az operett kuka agglegénye ezt ismétli: Millen idő! Millen idő! – Ő ezt ismételje: liberalizmus – demokrácia, liberalizmus – demokrácia.
Az ellenzék feladata: megmutatni, hogy a liberalizmus a magyarság honfoglalását jelenti az idegen Magyarországon. Megmutatni: hogyan jelent a liberalizmus több kenyeret, több kultúrát, több egészséget, több jövőt a magyar parasztság, a magyar munkásság tömegeinek. Hogyan szervezi meg intézményesen a liberalizmus: hogy a magyar paraszt, a magyar munkás tehetséges gyermekeiben középosztállyá, történelemcsináló irányító elemmé fejlődjék. Hogyan jelent a liberalizmus több miniszteri széket, több egyházi állást, több közoktatási irányítást, több hivatali helyet: több helyet, több levegőt, több irányítást a saját sorsában az elnyomott, kizsákmányolt, bitangul össze-visszacsatolt magyarság számára. Mert ez a magyar liberalizmus tartalma.
Az ellenzék feladata: megmutatni, hogy a demokrácia nem a kapitalisták kirakat-bokázása azért, hogy a nép-pali vígabban hordja a gúlák köveit. A demokrácia minden kiváltság, minden élősdiség, minden kizsákmányolás gyökeres kiirtása a nemzet testéből. A demokrácia megint csak a magyarság nagy tömegeinek honfoglalása az idegen érdekek Kaliforniájává nyomorított Magyarországon. A demokrácia: a magyarságot hozzájuttatni önrendelkezési jogához, munkája gyümölcséhez saját hazátlan hazájában. Mert ez a magyar demokrácia tartalma.
Az ellenzék egész világosan tudhatja: hogy máról holnapra semmilyen botránnyal meg nem buktathatja ezt az örökégő kormányt. Azért turkálni pedig kis piszkokat és rendezni kórus-üvöltéseket, hogy a szavazó nyájnak megmutassuk, hogy milyen nagyfene ellenzék vagyunk: olyan vacak fogás, aminek már egy idült Petőfi-társaságbeli tag sem dűl be. Céltalan tehát a mai ellenzék? Nem, ezerszer nem! Éppen ma van a legnagyszerűbb feladata: a parlament magas katedrájáról hozzánevelni a lelket ehhez az igazságtevő új magyar ideológiához. Hozzáértő, magas nívójú előadásokban részletesen megmutatni: hogy az élet különböző terén mit jelent a magyarságnak, a magyar parasztnak, a magyar munkásnak, a magyar szellemi helótának a magyar liberalizmus és magyar demokrácia megvalósítása. És hogy csak ez az egyetlen mód arra: hogy a magyarságban megvalósuljanak az emberiség nagy céljai s a magyarság élete az emberiség életakaratának része legyen.
Képviselő urak, csak két eset lehetséges. Ez az ország vagy a felszabadult magyarság boldog, független, munkás otthona lesz, vagy a visszaütés örök véres káosza. Legyenek a magyar sebek, a kitúrt és kizsákmányolt magyarság szenvedéseinek megkiáltói. Legyenek a magyar jólét, a magyar felszabadulás: a magyar jövő útmutatói. A magyarság életérdekein kívül itt nem fog többé senki karriert csinálni. A magyarság nélkül csak szánalmasan rángó ön-vigécek önök. A magyarságért küzdve: a holnap legnagyobb történelmi hatalma.
Képviselő urak: Tiborc könyörög. Ma még könyörög.