Gyóni Géza: A dómban

Mintha nem is imádkozni jöttem volna
Ebbe cifra, fényességes, nagy templomba…
Úgy elfoglal ez a sok fal,
Úgy elkábít a nagy pompa.

Uram Isten, mintha nem is dicsőséged
Magasztalnák itt a szobrok, drága képek –
Csak hatalmát, diadalmát
A hívságos emberkéznek…

Az orgona búgásában mintha, mintha
Nem is a Te érces szavad intne, hívna…
Trombitaszó, dob pergése
Azt is, azt is túlsivítja.

Nem tudok én imádkozni itt e zajban…
Az én imám félve rebben titkon, halkan.
Csak Te hallod felhőid közt,
De Te hallod, Láthatatlan!

S míg elmondom egy sarokban hő imámat,
Vége is van már dobnak, trombitának…
És a csöndben, mintha ott fenn
Szellemkezek – tapsolnának…

(Pozsony, 1902. október 4.)