Saághyné Zórád Eta: A hit

Arra tanított mindig az Anyám:
Istenben, szépben, jóban hinni kell.
Tanítását piros gyermek-lelkemmel
Imádságos hittel hittem el.

Jöttek azután a végtelen napok
Sorsüldözött, hosszú, nagy telek,
Hideg, dermesztő, fagyos évek
És feketeszívű emberek.

Döbbenve láttam, hogy a szépnek
Mindig rút a másik oldala
S vérző szívem csalódott hittel,
Könnyes szemmel mentettem haza.

Szépség, jóság megcsaltak rútul.
Hamis fényükben többé nem hiszek,
Érző szívet, imádságos hittel
Jaj… már csak az Istenhez viszek!

1941