Horváth István: Fest a sátán

Dörgés rázza a mennyboltot,
Még a lég is jajt sikolt ott.
Vasmadarak szállnak, tüzes szárnnyal..
Érckutyák ugatnak, véres szájjal.

A békesség fehér-testén
A Sátán ül, vérrel festvén:
A szeretetre fest gyűlöletet,
Ember-szívbe mártva vas ecsetet.

Bekeni az Isten arcát
És az embereknek harcát
Felhajítja lába elé: lássa,
Mire képes dicsre-formált mása!

Nézze meg, hogy mérföldekről
Hogy rombol, hogy pusztít, hogy öl
– Keresse meg Istenarcát benne…
Nézzen le – és zokogjon a mennyben!