Berda József: Isten
És megbőségelte a vérem
bár tudván tudtam: hogy elégem
gyümölcstelen!...
És megcsillogta a két szemem
bár tudta: szüntelen vétkezem
sugarával...
És csókolta a bélpoklos testem
bár tudta: kígyókat öleltem
ájult lázzal...
És harmatbaitta a lelkem,
mert tudta: hogy betegen leltem,
ha kutattam...
És megfoganta az álmom,
mert tudta: csak az ostort várom
telt áldásul...
És megszentelte gyilkos nyelvem,
mert tudta: hogy perelni mertem
és nem féltem...
- Én!... én!
kit megszült a napfény
Őbenne!...