Erdélyi József: Ünnepi beszéd
Nem emlékszem már, mit beszélt papom,
csak arra, hogy a templomablakon
sugárkévéket zuhintott a nap,
míg visszaverték a meszelt falak
a pap hangját s a vadgesztenyeág
bókolt a szóra… Mintha a világ,
az ég, a nap, a fellegek, a föld
a szín, a sárga, a kék meg a zöld
néma beszéde papunk szavait
elnyelte volna… És ez volt a hit,
ez volt nekem a túlvilági szép,
felejthetetlen, isteni beszéd.
1932