Nyirő Józseffel erről-arról. [XLVI. rész]

Nyirő József beszél
terveiről, munkáiról, készülő történelmi regényéről és a „Jézusfaragó ember” további sorsáról

Nyirő József néhány napon át Budapesten tartózkodott, és irodalmi terveiről, most készülő regényéről már elkészült operájáról, a Jézusfaragó ember sikeréről és további sorsáról az alábbiakat mondotta az Új Magyarságnak:

- A színpadi siker nem csábított arra, hogy folytassam a drámaírást. Van ugyan még néhány témám, de azokat érni hagyom. Jobban foglalkoztat az a gondolat, hogy a Jézusfaragó embernek új harmadik felvonást írjak, mert új problémáim vannak, és valami más, magasabb rendű megoldást szeretnék találni.

- Jelenleg történelmi regényt írok, Mádéfalvi veszedelem lesz a címe, tárgyát a székelyek történetének egyik szomorú korszakából, a „siculicidium” idejéből merítem. Abból a gyászos időszakból, amikor Mária Terézia határőrködésre kényszerítette a székelyeket, akik privilégiumaikat féltve ellenállást tanúsítottak, és Siskovitz, majd Buccow tábornokok kegyetlenkedéseitől menekülve, semhogy szabadságukról lemondjanak, Moldvába kezdtek kivándorolni. Ez a regényem egészen más tárgyú lesz, mint amiket eddig írtam, nem szólva arról, hogy ez lesz az első történelmi regényem. Bár több mint fél éve dolgozom, és csak az előtanulmányoknál tartok, nem a történelemre fogom a súlyt helyezni, hanem a régi székely lelkületet akarom feléleszteni, és megmenteni, teljes történelmi hűséggel ragaszkodva az akkori életkörülményekhez. Regényem főhőse a viharban küzdő, pusztulástól fenyegetett, teljesen magára hagyott székely nép. Azt remélem, hogy egész új színekkel sikerül bővítenem, amit eddig a székelység életéből átvittem az irodalomba.

- Elmondhatom még, hogy az Isten igájában című regényem megjelent holland fordításban. Az én népem olaszul, az Uz Bence pedig német és lengyel nyelveken. A Júlia szép leány című operámat, amelynek zenéjét Ottó Ferenc írta, a jövő évadban adja elő az Operaház. A Jézusfaragó ember sorsáról is el kell mondanom, hogy Kolozsvárott  a Magyar Színházban (hivatalosan Davilla Színház) már nyolcszor került színre. A kolozsvári társulat igazgatója, Kádár Imre, átviszi a darabot Nagyváradra és Brassóba, és ezenkívül a nagyobb székely városokban, mint Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, nyári körutat tervez. A másik erdélyi színház kerületben Arad–Temesvár–Szatmár városokban Szabady József igazgató később fogja színre hozni a darabot, amely Magyarországon Budapesten kívül eddig Miskolcon és Szegeden került színre.

 

Új Magyarság, 1938. február 13., (V. évf. 35. szám), 18. oldal

szozattv


szozat a tiszta hang Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet
 
 Patriotak-Kronikaja-4.1 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf