Dömötör Ilona: Köd

Mint lomha, nagy, undok madár,
Falánk csőrrel zsákmányra vár
S nyirkos szárnnyal mindent leföd
A köd.

Színt, sugarat magába fal,
S mint gyertyátalan ravatal,
Könnyes, elcsüggedt hangulatot ölt
A föld.

„Jó reggelt” vágynánk mondani,
Szivárványzászlót bontani,
De van-e hajnal s vajjon hol lehet
Kelet?

A nap s a hold, jaj, merre jár?
Most nincs irány és nincs határ.
Ájult az idő s szétfolyt, mint a vér
A tér.

Mint fészken ülő, rút madár,
Nedves szárnyat fölénkbe tár
S menekvő mozgást gúzsba köt
A köd.

A kedvünk bánattá lohad,
Csak vánszorog a gondolat.
És meggyújtja vészjelző mécseit
A hit.

1938

szozattv


szozat a tiszta hang Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet
 
 Patriotak-Kronikaja-4.1 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf