Herczeg Ferenc: Sir Austen Chamberlain és a revízió

/Angol nyelven is megjelent/

Az elmúlt napokban Benes külügyminiszter, az őt jellemző fölényesen oktató hangon, megmagyarázta a világnak, hogy a Duna völgyének mai politikai helyzete valamely történelmi fejlődés logikus és elháríthatatlan eredménye. Nem mellékelte azonban előadásához a tételét illusztráló statisztikai adatokat és mi talán nem végzünk fölösleges munkát, ha azokat utólag a nyilvánosság elé terjesztjük. Íme:

    A Duna völgyét a következő államok alkotják: Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia és Bulgária. Ennek a hat országnak összesen 69 millió lakosa van. A három kisantant-állam lakossága 47 millió. Ebből a 47 millióból 21 millió a legkegyetlenebb eszközökkel elnyomott kisebbség, amelynek leghőbb vágya, hogy szabaduljon a mai tűrhetetlen helyzetéből. Maradna tehát a kisantant-államokban 26 millió olyan ember, akikről faji eredetüknél fogva, az egyszerűbb számítás kedvévért fel akarjuk tenni, hogy helyeslik a Duna völgyének mai politikai helyzetét. Magától értetődő, hogy Magyarország 9 millió, Ausztria 7 millió és Bulgária 6 millió lakosa nem tud és nem akar belenyugodni a párizsi békék által teremtett helyzetbe. Ha ezeket hozzáadjuk a kis-antant államokban talált 21 millióhoz, összesen 43 millió elégedetlen ember él a Duna völgyében. A Duna-völgy sorsában közvetlenül érdekelt embertömegek kétharmada, összesen 43 millió a mai helyzet megváltoztatását követeli, annak fenntartását pedig egy 26 millió lelket számláló kisebbség óhajtja.

    Tehát így fest az a helyzet, amelyet Benes úr örök időkre állandósítani kíván és amelyről öt világrész becsületes és józan embereivel el akarja hitetni, hogy annak állandósítása a dunai népek virulásának és Európa békéjének egyetlen biztosítéka.

    A becsületes és józan emberek azonban egyre kevésbé hisznek Benesnek. Olyan politikusok is, akik nemrégiben még nagy eréllyel hirdették a szerződések sérthetetlenségét s betűszerinti szentségét, ma már kezdik megengedni, hogy szükség lehet az elkövetett hibák jóvátételére. Különösen tipikus ebben a tekintetben Anglia volt külügyminiszterének, Sir Austen Chamberlainnek az esete, aki az angol alsóház tegnapi ülésén nyilatkozott a békeszerződések megváltoztatásának lehetőségéről.

    Sír Austen Chamberlain, aki a tegnapi napig minden brit politikusnál merevebben zárkózott el a revízió gondolata elől, felszólalásában kifogásolta, hogy a párizsi békéket a kényszerbéke névvel illetik; végre kényszerbéke minden szerződés, melyet győzelmes háború után kötnek, azután így folytatta:

    - Bizonyos tévedéseket azonban a békeszerzők elkövethettek; ezeket orvosolni lehet jóakarattal és megegyezéssel bizonyos feltételek mellett. Elsősorban a módosítást követelő hatalmaknak ki kell jelenteniök, hogy nem törekednek az egész helyzet felborítására vagy összes háborús veszteségeik visszaszerzésére, még ha az elvek, amelyekért harcoltunk és amelyek alapján igyekeztünk a szerződést elkészíteni, a visszaadás mellett szólanának is. Ki kell jelenteniök, hogy lehetséges egy józan és mérsékelt kompromisszum, amely rájuk nézve egyszersmindenkorra elintézné az összes határkérdéseket és hogy ez a kompromisszum e kérdés végleges elintézését, nem pedig új hadjárat megkezdését jelentené. Nem látom ilyen szellem nyomát a revizionista országokban s nem szabad könnyen és könnyelműen beszélni, amíg nem kaptunk tőlük biztosítékokat, még pedig nemcsak puszta szólásmódokat, hanem mai nézetük kifejezésében rejlő biztosítékot, hogy a tervezett kompromisszumot véglegesnek fogadják el. Minden egyéb eljárás egyenesen háborúra vezetne, amelybe nemcsak a közvetlenül érdekelt országok, hanem más országok, esetleg a mienk is belesodródhatnék. Kérem a kormányt, legyen óvatos a jelen viszonyok között és tisztázza, hogy melyek azok a célok, amelyek megvalósításához segédkezet nyújtana.

    Sir Austen Chamberlain tehát erkölcsi biztosítékokat követelt a revizionista hatalmaktól, hogy beérik olyan józan és mérsékelt kompromisszummal, amely a vita befejezését, nem pedig újabb hadjárat kezdetét jelenti. Amennyiben ez felszólítás Magyarországnak is szól, arra a magyar kormány hivatott felelni. Mink azonban, akik jól ismerjük népünk gondolkodását, tudjuk, hogy a magyarság tizenöt tragikus esztendő alatt megtisztult a bosszú és a kapzsiság minden kicsinyes érzésétől. A mi népünk egyebet nem kíván, mint olyan viszonyokat, amelyek lehetővé teszik neki az emberhez méltó életet és megmentik attól a lealázástól, hogy a világrész kitagadott gyermekéhez kell magát éreznie.

    Ha a revízió útján sikerült ezt elérnünk, akkor a Duna völgyében a magyar nép lesz a rend, a testvériség, a politikai és gazdasági béke legmegbízhatóbb őre. Szeretnők, ha az olyan államférfiak, mint Sir Austen Chamberlain, az ő emelkedett helyükről észrevennék a becsületességet és őszinteséget, amely a mi sokat szenvedett kis népünk lelkét eltölti.

    1933. december

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf