Harsányi Zsolt: Két magyar

Kápán kulacs. Tallér zekémben.
A kantárom hajdúm kezében.
A szikes rónán végis-végig
Így bandukoltunk ezer évig.

Hát én most nyergemből leszállok.
A gyepen hajdúm mellé állok.
Úgy indulunk meg. A ló nem kell.
Most már csak szántson türelemmel.

Mi gyalogszerrel nekivágunk.
Csak még a csárdánál megállunk.
Lakjál jól, hajdú, ne légy éhes.
Az új út megint ezer éves.

                    1942