Nyirő Józseffel erről-arról. XXI. rész

A székely fenyvesek szerelmese, ha a kötelessége a fővárosba szólította is, hű maradt ihlete fő forrásához, az erdős tájhoz, amelyben élt, s amelyet annyira szeretett. A Pasaréti bérelt lakást, a Hűvösvölgy peremén, budai helyek alján, a friss levegőtől átjárt őszi ligetek mentén. Modern bérpalotában lakik, sötét és zegzugos folyosón botorkálunk első emeleti lakásának ajtajához. Felesége nyit ajtót, és már tessékel befelé igaz székely szívességgel.

    Egy pillantás a lakásra. Érdekes, hogy ez a puritán író mennyire egyszerű lakásában is. Bútorai örvendetesen egyéniek, rengeteg emlék, szobor, metszet, kép, koszorú, mind-mind a szép írói pálya emlékei.

    - Halljuk, hogy új darabot írt, melyet a Vígszínháznak nyújtott be, s nemsokára a Pesti Színházban már bemutatásra is kerül.

    Mosolyogva néz ránk, azután halkan, lassan megszólal az alkonyi szobában, a méla csendben.

    - Semmiféle új darabot nem írtam. Egy réges-régi, számtalanszor és különböző társulatok által előadott darabomról van szó: a Júlia szép leányról. Még az elnyomás éveiben, a kisebbségi sorsban támadt az az ötletem, hogy felfrissítem a vajúdó magyar színpadot, s műkedvelő társulatommal egy székely népballadára épült dramolettet zenei kísérettel bemutassak. Mert maga az irodalom is mindig a nép nyelvéhez és lelkéhez nyúl vissza, ha meg akar újulni. Haáz F. Rezső, az ismert székely festő készítette műkedvelő társulatom számára a díszleteket, melyek visszaidézték a hajdani székely történelmi világ komoly atmoszféráját. A kísérőzenét dr. Keresztes Károly ügyvéd szerezte, ezzel is alkalmazkodtunk az énekszóval előadott ősi székely népballada hitelességéhez.

    - Hogyan? Saját színtársulata is volt? Új kezdeményezés ez a magyar írók között…

    - Másképpen nem is lehetett volna. A magyar színészet ügye nagyon rosszul áll Erdélyben. Tehát az értelmiségi emberek vállalták magukra, hogy magyar öntudattal teli színházat csináljanak a magyar parasztságnak. Dr. Bíró Lajos, ma járásbíró és Jodál Katica voltak társulatunk „sztárjai”. Szekéren jártuk be a nagyobb székely városokat. Elmentünk Marosvásárhelyre, Csíkszeredára. Brassóban szabadtéri előadást rendeztünk, és Tordán Bethlen Mária grófnő műkedvelő gárdája is nagy sikerrel adta elő darabomat.

    - Mi volt a siker titka?

    - A dolog nyitja egyszerű. Ismert ősi székely balladákat szedtem elő s olvasztottam szintézisbe. A Júlia szép leányt, a Fogoly katonát és a Kerekes Izsákot.

    - Egyébként min dolgozik?

    - Újra Erdély vonz. Az a téma, amit egy nagyszabású regényekben megírni készülök, az én életemnek valóságos és tragikus része volt. Nagyon jól ismerem a témát, hisz öt évig lelkészkedtem az elnyomatás éveiben. Erdélynek azon a táján, melyben a szórvány magyarság éli idegen tengerben, keserű életét. Regényem az 1914 előtti magyar tragédiáról beszél, melyről bizony akkor oly keveset tudott a napsütéses ország. Azt a problémát, a nemzetiségi kérdést szólaltattam meg, ahonnét elindult Erdély végzete. A magyar föld sorsa a tárgya regényemnek, ahol tárgyilagos igazságot szolgáltatok mindenfelé, nemcsak a magyar földet felvásároló román bankok ellenében, hanem bizony saját mulasztásainkat is megmutatom ritka írói őszinteséggel. Regényem tehát ugyanazt az örök problémát tárgyalja, akárcsak mostani darabom: a magyarság erdélyi sorsát…

    Film Színház Irodalom, 1943. november 19–25.
    /VI. évf. 47. szám/, 6. oldal  

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf