Babay József: Ének irgalomért

Veronika szelíd kendője
Be nem takarja homlokom,
Nincs jóbarátom, nincs rokon.

Tűnődők közt tűnődve járok,
Jaj, mindig véres a szívem
S kezemben tartva csak viszem.

Egy kapualjba, ha betenném
– Sírását rossz már hallani, –
Jaj, felemelné valaki?

Vegyétek már el e szívet!
Hát nincs sehol egy jóbarát
Ki mérges tőrrel szúrja át?

Miért van, hogy cipelni kell
S elveszthetetlen csak sír itt
A tenyeremen a sírig?