Barkuti Jenő: Pilátus előtt

Doktor Geréb Ágnes bábasszony. Más szóval: szülésznő. Az, hogy mellesleg orvos is, most nem fontos. Dr. Geréb Ágnes nem ragaszkodik ehhez a címhez. Így, a szó régi magyar értelmében nevezni meg foglakozását. S némelyek szerint már ebben van valami felháborító, ami a mai kifordított nota bilis életünkkel nem egyeztethető össze.  Sőt a magyar elitnek, egyáltalán nincs kedvére ez a szó, ez a tevékenység. S itt érdemes megkapargatni a dolgot. Rögtön több mindenre fény derül, amin érdemes töprengeni. A gyermekszületés kezelése fontos szakma lett.  Sőt mondhatnám: az egyik legfontosabb szakma. S itt egy picit át kell lépni a valóság, a képzelet határát. Merthogy ez ügyben több féle ellentétes vélemény alakult ki a magyar tárdalomban, ami abból fakad, hogy a születés körüli segítség, nincs törvényileg szabályozva. Ebben a foglalkozásban a régmúlt idők szokásai, módszerei találkoznak a legújabb tudománnyal. Ebből fakadnak tulajdonképpen a gondok. Sokan úgy vélekednek, a születés, egy természetes állapot. Úgy ahogy meghalás is. A másik tábor, viszont a korházi körülményekre esküszik.  Ebből a nézetkülönbségből származnak a viták. Az egész születés ügye, úgy lebeg a társadalom feje fölött, akár a próféta koporsója a muzulmán hívők fölött.
    S hát van más is: Nem mindegy az ki születik! Vagy inkább kinek az útóda lát napvilágot.  Így vált a születés, az utód megérkezése, fontos, néha sorsokat eldöntő eseménnyé. Vannak, akik bíborba-bársonyba születnek, s vannak, akik vászonba, darócba. A nagy sorskérdés ily módon már itt eldől. És ezzel még nincs vége a születés mai problémájának, mert itt van még: a nem megszületés kérdése is. Tudom, a kifejezés kisé ki van facsarodva, mert nem kívánt terhességről szoktak beszélni, de a kérdés mégis csak az: hogy mikor ne szülessen meg, ne érkezzen meg az a bizonyos utód… S ez az „érkezés „egy furcsa kettőséget rejt, ami a női élet sajátja. Erről is kialakult egy vélemény közgondolkodásban: A nők két dologért képesek bármit megtenni: legyen gyermekük, s ne legyen…
    Érthető talán, hogy a téma körül az idők folyamán komoly üzleti érdekek szövődtek.  A nőgyógyászat, születés és magzatelhajtás jövedelmező cselekményé alakult. Az abortusz nálunk, elfogadott állapot! Ehhez nem kell ügyész… Ezt ugyan ma nem célszerű feszegetni, mégis így van. Vannak orvosok, akiket kifejezetten a pénz predesztinált erre a pályára. S az is igaz, hogy elszegényedett nőgyógyászt még a régészek se találtak eddig… Ezzel a jövedelmező tevékenységgel került szembe Dr. Geréb Ágnes, aki nagyon puritán módon él, és a kialakult gyakorlattal ellentérben, az ősi módszert: otthonszülést preferálja.  Így segítve a rászoruló nőket, és kicsit a szegényebbeknek is, akik nem tudnak borítékot adni, mert bizony a születésnél, ma már komoly összegeket illik borítékba helyezni, amiről szintén nem szeretnek beszélni a társadalom fazonra nyírt berkeiben, Dr. Geréb Ágnes ily módon rossz oldalra került. Akaratán kívül konkurenciát jelent a szakmának.
    De ne vágjunk a dolgok elébe, mert van itt még néhány figyelemre érdemes dolog: A gyermekszülés egy veszélyes feladat volt a múltban, veszélyes ma is, és bizonyára lesz is még sokáig. A leggondosabb orvosi beavatkozások mellett is előfordulnak sajnálatos esetek. Olyan eseteket is felkap néha, a ma már több mindenre figyelni képes média gépezete, hogy az anya is, és a magzata is elhalálozott. Erről aztán pontos orvosi vélemények látnak napvilágot. A „szakma” elmagyarázza, nekünk, laikusoknak, hogy állt elő az a sajnálatos állapot, amikor a leggondosabb orvosi felügyelet ellenére bekövetkezett a tragédia… S ezzel az ügyek nyugvópontra is térnek.
Más a helyzet azonban, ha egy ilyen tragédia a bába, a szülésznő közreműködésével következik be! Ekkor már megjelenik a hatóság, s bűncselekményt keres.  Ez történt Dr. Geréb Ágnes esetében is. Sokadik szülés levezetés során, amiben eddigi élete során segédkezett, eljött a dámai pillanat: meghalt egy magzat. Miért és hogyan? Laikus lévén, nem szeretnék ebben állást foglalni. Elmondták ezt már mások jobban, érthetően. Amit én ebből észrevettem: Tragédia ez mindenkinek. A szülésznő szakmai tudásában és tisztességében viszont nem kételkedem. Nem is kívánok ez ügyben mást elmondani. Az eset után történteken sajnálkozom csak, amikor kitört a vak buzgóság, mint valami vulkán. Beindult a szakma, beindult az igazság szolgáltatás…  
A tétlenségre kárhoztatott ügyészség, akiknek a sikkasztások, rablások, csalások miatt, már szemük került veszélybe, mert kiszúrja a szemüket, most, dologra kiéhezetten, hirtelen bűnöst keresetek és találtak.  Dr. Geréb Ágnes így került bíró elé, ahol természetesen könnyűnek találtatott, s börtönnel sújtották. A magyar közélet pedig tanácstalanul állt a jelenség előtt. Mint ahogy máskor is, amikor a közfelfogás nem találkozik az igazságszolgáltatással. A magyar közélet és a jogszolgáltatás, már jó ideje nincs köszönő viszonyba egymással. Kialakult most is az utca véleménye, ami csalhatatlanul visszatükrözi a magyar lélek állapotát.   Amikor úgy vélik lent a mélyben, hogy a rút, sánta igazságszolgáltatás most látta elérkezetnek az időt, hogy megint egyszer megmutassa erejét…
    Jó szokása szerint megszólat a lábait váltogató, kezét tördelő sajtó is; hosszú kolumnás cikkek születtek az otthonszüléssel kapcsolatban. Némelyek részletekbe menően idézték a nők kiszolgáltatott helyzetét a szülő szobában, ahol idegenek fontoskodnak egy sorsdöntő pillanatban. Bizonygatva azt, hogy mennyivel jobb az otthoni környezet. Így, ilyen árván, félszegen, érvelt a magyar média. Megint nem merte kimondani azt, mit is gondol az estről.
    S persze megszólat a szakma is. Ha jól emlékszem valami közleményt is kiadtak, ami természetesen elmarasztaló volt. Aztán a sajtó egy része vette a bátorságot és külhoni országban meglévő szabályozásról, szokásokról példálózott. Kihangsúlyozva azt , hogy  az otthonszülés néha elkerülhetetlen stádiummá válik. Tehát azt megtiltani nem lehet… Megtudhattuk, hogy más társadalmakban egyszerűen tudomásul veszik ezt az élettel sodródó szerencsétlenséget. Azt, hogy bizony ezen a téren bekövetkeznek néha sajnálatos balesetek, amit nem lehet kiszámítani.
    Ám de, nem úgy van ez nálunk. Most, itt benne az országban, ahol bizonyos embereknek, mindent szabad, s minden eladó, ahol a gyalázatos korrupció már jeges áradattá alakult: a szülésznő „bűne „lett a legfontosabb nemzeti esemény. S most a Dr. Geréb Ágnes hetek óta a köztársasági elnöki kegyelmére vár, mert a jog kis és nagykapuit már becsukták. S a szülésznő kiszolgáltatva, töprengve várakozhat akár egy rablógyilkos: vajon merre fordul a hatalom hüvelyk ujja?
Mit is mondhatnánk erre? Szinte semmit és mindent. Semmit azért, mert a társadalom hangjának nincs már ereje. Úgy száll a társadalom hangja a magyar légtérben, mint juharmag a szélviharban. S mégis mindent elmond ez a hír. Erről akkor győződtem meg, amikor a televízióban  megláttam azokat a némán tüntető nőket, akik Dr. Geréb Ágnessel vállalt szolidaritásból, virágba öltöztették Budapesten a Szabadság Hidat egy fél napra. Virágok százait, ezreit kötötték a Szabadság híd korlátaira, némán kifejezve, köszönetüket s, bizonyítva ezzel azt, hogy ők, akik Dr. Geréb Ágnes áldásos tevékenységének köszönhetően boldog család anyák lettek, szolidaritást vállalnak a doktornővel. Ami a sok virág mellett mégis szomorú volt: Ez a virágözön nem keltette fel a magyar hírszerkesztők figyelmét. A sajtó, a szenzációk után loholó média, éppen hogy csak megemlítette az esetet, és a politika kőzúzó malmai már forogtak is tovább. Nem vették észre a tüntető nők néma seregét. Merthogy ők, gyermekükkel a hátukon, nem tehettek egyebet. Némán, virágokkal tüntettek s ez nem egy szenzáció.  A kiszolgáltatott nők nem foghattak furkósbotokat. Nem ordítozhatnak. Nem dobálhatnak. Nem káromkodhatnak… Ők egyszerűen csak lelkiismeretükre hallgató édesanyák. Némán tüntetnek a torz igazságszolgáltatás ellen.
S volt ebben a gesztusban, ebben Szabadság Híd felvirágoztatásában még valami más is: A magyar politikai élet silányságának a meztelen valósága; amit itt most nem szabad észrevenni. A magyar társadalom, politikai kiválóságainak romlottságát, csapni való állapotát, amúgy sem lehet virágokkal jobbítani vagy helyre hozni. Ami abban is megmutatkozik, hogy az eset után a politikai elitnek az égvilágon semmi véleménye nem volt az ügyben… Magyar politikai elit nem vette észre sem Geréb Ágnest, sem a némán tüntető nőket.  Ők most a képviselői helyek újra osztásán törik fejüket, miközben nép érdekeiről szónokolnak.  Ügyeket keresnek, kreálnak, és találnak, amivel lejárathatják egymást, amivel közelebb kerülhetnek ahhoz a bizonyos húsos fazékhoz, amiről a magyar társadalom 9o százalékának lesújtó a véleménye. Az utca egyszerű emberének pedig nem marad más csak a remény. De ez remény már nem a körmét piszkáló, unottan ásítozó Pilátusról szól, hanem a magyar tárdalom alvó lelkiismeretéről.

(Dr. Geréb Ágnes körüli eseményeket Jézus Krisztusnak Quintus Pontius Pilatus előtti hitvallásával és szenvedésre adásával rokonítani... – ki-ki gondolja meg, összevethető-e. Czipott György szerk.)

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf