Nyirő Józseffel, erről-arról. VII. rész

Kolozsvár, [1941.] június 11.

Nyírő József. E név hallatára önkéntelenül is az erdélyi havasok üde, friss levegője csap felénk s Uz Bence, a vén Üdő Márton, meg a többi régi jó ismerősünk elevenedik meg előttünk. És ugyanez az érzés fog el akkor is, mikor először képünk a Keleti Újság szerkesztőségébe. Itt sem különb semmi más redakcióbeli viharvert fészeknél, mégis más, több itt minden, mert az egyszerű főszerkesztői szoba íróasztala mellett Nyírő József ül.

Az első benyomásunk, hogy milyen fiatal! Szinte el sem akarjuk hinni, hogy Csaba, a fia már másodéves orvostanhallgató, és Réka meg Ildikó is nagy lányok, VI., VII. gimnazisták már.

Nyírő József kedves egyszerűsége, szívélyes fogadtatása zavarba hoz, s a sok kitervelt mondanivalónk, amivel ünnepélyesen felkészültünk erre a találkozásra, mind bennünk marad. Valahogy nehéz megérteni, hogyan lehet egy ember, akinek a neve ma már fogalom, ennyire közvetlen és pózmentes. Az is meglepő, hogy könnyebb bejutni hozzá, mint egy hivatali főnök előszobájába.

Igen, Nyírő József ajtaja mindenki előtt tárva van, s beszélgetés közben arra is rájövünk, hogy a szíve is. Az elfogódottságunk gyorsan eloszlik, s hamarosan azon vesszük észre magunkat, hogy szinte régi jó ismerősként beszélgetünk.

Első kíváncsi kérdésünk, hogy mikor és milyen könyvet kapunk legközelebb? Örömmel halljuk, hogy ismét egy székely legénnyel ismerkedünk meg. Ő lesz az első látogatónk, aki útlevél nélkül, szabadon utazik hozzánk, hogy a saját szavaival inkább humoros, mint komoly formában mesélje el az életét.

Ez a regény természetesen csak egy kis töredéke Nyírő József túlzsúfolt napi programjának. Elsősorban itt van Erdély legnagyobb napilapja, a Keleti Újság. Itt, ahol nemrég még azok a gondolatok születtek, amelyekért nemegyszer állították haditörvényszék elé Nyírőt, ma már a felszabadult élet zaja lüktet. A felszabadulás előtt is épp egy súlyosnak ígérkező harmadfokú tárgyalás előtt állott, de ítélethozatalra már nem került sor.

Az új határok és szabad haza új célokat is állított Nyírő elé. Ma ő az Erdélyi Párt [kolozsvári tagozatának] elnöke. Ez az elfoglaltsága is sok idejét elveszi. Naponta hosszú órákat tölt el kis emberek kis ügyeinek az elintézésével. De ez talán fontosabb neki minden másnál, hisz székely testvéreinek a sorsa mindennél fontosabb neki.

Kérésünkre a múlt emlékeibe lapozgatva elmeséli, hogy regényeit észt, holland, német, olasz, román stb. nyelvekre fordították le.

A román nyelvű kiadásokkal természetesen baj volt, hisz a cenzúra minden ürügyet felhasznált, hogy egy-egy könyvét betiltsa. De ez még a jobbik eset. Megismerkedett Nyírő keményebb formában is a kisebbség egyedüli jogával, a tűréssel. A Jézusfaragó ember nagysikerű pesti bemutatója után, alighogy hazaérkezett Nyírő, „nemes párviadalban”, hátulról támadva, a fejét meg a fogait verték be, amiért olyan szegényeknek és sanyargatott sorsúaknak állította be a székelyeket. Szerencsére ma már mindez csak egy rossz álomként hat, amiből mosolyogva ébredünk.

Beszélgetés közben Nyírő legmegrázóbb regényére, a Madéfalvi veszedelemre tereljük a szót. Megdöbbenve halljuk, hogy a regény minden egyes alakja élő, szenvedő alak volt, s történetük az utolsó betűig igaz. Az író csak lemásolta sorsukat hosszú évekig tartó adat, forrásmunkák gyűjtése után, s a hitelesség kedvéért még a szereplők nevét sem változtatta meg.

Most is egy ilyen hiteles történet megírására készül Nyírő, de ez már vidámabb lesz.

A székely humort akarja megismertetni úgy, ahogy ajkukról elleste, és ahogy ravasz góbéságukat megismerte. Csak épp idő kellene egy kis utazásra, adatgyűjtésre. Közben a Nemzeti Színház is egyre sürgetőbb hangon kéri a régen beígért vígjátékot. A film szakembereivel pedig egy nagyszabású népies tárgyú székely történet megfilmesítéséről folytat tárgyalásokat.

Film, színház, regény. Ezek az ajándékok várnak ránk Nyírő székely lélekkel és szívvel teli tolláról.

Molnárlegény, aki Horatiusból fordít

A múlt emlékei között barangolva egy régi, kedves történetet elevenít fel előttünk, ami épp ide, a Keleti Újság falai közé fűződik. Az első pályadíját innen kapta Nyírő, amikor még mint kidei molnár, egy elbeszélésével megnyerte a szerkesztőség novellapályázatát. El lehet képzelni, hogy mennyire meglepődtek a szerkesztőségben, mikor a kitűzött díjért egy lisztes, poros, bakancsos molnár jelentkezett. Persze vállveregető hangon bíztatták, hogy csak tanuljon szorgalmasan, mert még viheti valamire. Nyírő a bíztató hangokra az íróasztal felé nyúlt, s ott a keze ügyébe eső latin Horatiusból németre kezdett fordítani, bizonyságul annak, hogy nem a ruha teszi az embert.

Így kezdődött. A többi már a történelem, a legendák s a krónika dolga. Valahonnan, Erdély egyik kis falujából elindult egy ember, hogy kalandos utakon, a bécsi Pazmaneumon – ahol Tisónak, a szlovák államfőnek volt osztálytársa s a zúgó malmok árnyékából édes-bús, humoros, igaz, vagy a képzelet csapongó világában született történeteivel együtt eljusson mindnyájunk szívébe.

Hosszúra nyúlt beszélgetésünket írógépek kattogásának ütemes zenéje festi alá, s a telefon berregése figyelmeztet arra, hogy az idő nagy kincs azok számára, akiknek megadatott azt értékesen felhasználni.

A falról Uz Bence képe mosolyog felénk búcsúzóul. Azé az Uz Bencéé, aki a kényes halinakötés után ponyvaalakban is megjelent filléres árakon, csak azért, hogy minden magyar kézbe, még a legszegényebbébe is, tiszta irodalom kerüljön.

Sobri Jóska és társai helyett, ma már inkább Uz Bence történetét olvasgatják errefelé falun, pislákoló gyertyafény mellett. És ki is lehetett volna más, mint akinek ez eszébe jutott, mint Nyírő József.

In: Zalai Közlöny, 1941. június 11. [81. évf. 132. szám], 3-4. oldal [Forray Zelma: Szemtől szembe Nyírő Józseffel, a kidei lisztesmolnárból lett világhírű íróval, akinek ajtaja és szíve mindenki előtt nyitva áll]

szozattv


szozat a tiszta hang mma plakat1 B1 FIN 2 aranykonferencia 2017. 11.19. VASÁRNAP   ArchiRegnum Könyvkiadó Napja   plakát 03 Sinka est meghívó szentlászló szentkorona OMLI Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf