Nyirő Józseffel erről-arról. /VI. rész/

    Szerelem, születés, munka és halál”

    Óriási eredeti székely filmet ír, rendez és finanszíroz Nyírő József a nyáron, őszre darabot ír a Nemzetinek, karácsonykor új könyve jelenik meg.

    Egyszerű penziószobában száll meg Nyírő József, ha Pestre jön. Itt fogad. Első dolga, hogy kinyitja az ablakot, és mély szippantásokkal csalogatja be a levegőt.

    -  Lecsukom ilyenkor a szemem – mondja tréfásan, nyírott bajusza körül hamisítatlan góbé-mosollyal –, és azzal csapom bé magam, hogy nem bérkaszárnyák között, hanem otthon vagyok, szabadban és szabadon. Mert itt mindig kicsit fogolynak érzem magam. Mert hiába no, a havas, az havas. De hagyjuk az én szűk világomat. Mi újság Pesten?

    -  Újság? Éppen újságért jöttünk, Jóska bátyám! Igaz, hogy Nyírő-film készül?

    -  Hát: beismerem. De nemcsak írok, hanem csinálok is. Emberek a havason a címe és saját produkciómban, saját művészeti vezetésem mellett készül, sőt: magam finanszírozom is. De semmi esetre sem kedvtelésből. A cél művészi és magyar feladat. Főszereplő a havasi ember, az ottani élet s az erdélyi havasok. Nem népszínmű, problémája és története általánosan emberi, a világ minden táján és minden korában megtalálható érzések, mint amilyenek: szerelem, születés, munka és halál. Ha hasonlítani lehet, akkor talán leginkább az Édes anyaföldhöz1 hasonló. Egyébként a Kopjafák és a Havasok könyve novelláiból illesztettem össze kerek egésszé. A felvételek java része otthon készül, a csíki, háromszéki havasokban és a Gyilkos-tónál. Minimális az a műtermi munka, amit a Hunniában készítünk. Hogy érdekes próbálkozásom végre kivitelre kerül, abban sokat köszönhetek báró Wlassits államtitkár, Balogh László és Bingerth János megértésének.

    -  Szereplők?

    -  Ebben is újat hozunk, és az egész filmben egy kicsit példánk az új orosz stílus. Már megszerveztem otthon körülbelül kétezer statisztát, sőt: az összes epizódszerepeket sem színészek, hanem havasi székelyek játsszák. A szakmai munkát is székelyek végzik, a fiatal Szőts István a rendező, aki évek óta dolgozik a Hunniában, s az operatőr Makay Árpád2. Az összes székely származású pesti színészek játszanak a filmen, és a két főszereplő is saját felfedezésem. Fiatalok, akiket most próbálunk ki, s nevük csak akkor közölhető, ha a próba sikerült. Július elején kezdjük a forgatást a havason, ahol már egész népem nagy szereplési izgalomban van. Két hónapig tart az egész munka.

    -  Hallottuk a Nemzetiben, hogy ősszel új darabot mutatnak be. Már kész?

    -  A szerződés igen, de a darab nem! Vígjátékot ígértem a Nemzeti Színháznak a székely tréfacsinálásról, és ha nincs is még készen, a téma már útban van… Éppen összevág a karácsonykor megjelenő új könyvemmel, amelyben az ősi székely humort, tréfacsinálást, vidám, eredeti ízű történeteket gyűjtök össze Kacagó székelyek címmel. Mivel már régi tervem ez a munka, s már vele is kezdtem, önként adódott, hogy ebből a körből támasszak háromfelvonásos vígjátékot irodalmi feltálalásban, de székelyül. Egyébként mondok a lapotoknak egy érdekes dolgot, amire magam is csak utólag jöttem rá. Éspedig azt, hogy újabb dolgaim javarészt a humor jegyében születtek, szemben azokkal a régi, halálosan tragikus történetekkel, amelyek több könyvemet jellemezték. De ez nem véletlen, mert már érzem, tudom, hogy ez a felszabadulásunkkal van kapcsolatban. És ez benne az érdekes… Hogy van egy nép, amely minden században sokat mesélt a halálról, de ha felszabadul, már vidáman jár, nemcsak a szíve, de az esze is…

    -  Hogy van a család?

    -  Haj, Csaba, a fiam már nagy fiú! Gimnáziumba jár! Az előbbi halál-témáról meg Csabáról eszembe jut valami kedves dolog. A Kopjafák és egyéb szomorú, haláltörténetes ciklusom után több elégedetlenséget hallottam, hogy jaj, unjuk már a sok szomorúságot, elég szomorú az élet stb. Közbevetőleg megjegyzem, hogy az első komoly anyagi sikert éppen a halálban bővelkedő Kopjafáknak köszönhetem. Szóval Haáz Rudolf festő-barátom is megtámadott szűk családi körben, hogy: „Jóska, aztán már elég legyen a halálból”. Csaba (akkor még jóval ifjabb volt) erre haragosan felugrott, és odavetette: „Sohse bántsa Rudi bácsi a halált, mert mi igenis szeretjük. Tudja meg Rudi bácsi, hogy a halál a mi családfenntartónk!” Hát nem kedves? – kérdi hangos kacagással Nyírő József, miközben magas góbé-homloka alatt úgy ragyog a szeme, ahogy csak író-apáé tud, mikor a kisfia talpraesetten szól bölcset, igazat és találót…

Film Színház Irodalom, 1941. június 20-26.
(IV. évf. 25. szám), 5. oldal

Kováts Attila

 

/1/ Az Édes anyaföld című Sidney Franklin rendezte amerikai filmdrámát 1937-ben mutatták be. A női főszereplő: Suise Rainer és az operatőr: Karl Freud kiváló művészi teljesítménye okán kétszeresen Oscar-díjas film, a Nobel-díjas Pearl S. Buck azonos című regénye alapján készült.

/2/ Nyírő József és Szőts István Emberek a havason című filmjének két operatőrje volt: Fekte Ferenc és Makay Árpád. Az utóbbi a helyszíni, csíksomlyói felvételeket készítette.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf