Ambrus Lajos: Nagy almáskönyv

     Harminc éve kopogtam be dr. Timor Béla tanszékvezetőhöz a Kertészeti Egyetemen. Jámbor érdeklődésemre, hogy a tudomány és az oktatás miért nem foglalkozik elmélyültebben a régi magyar gyümölccsel és gazdag kultúrájával, és miért nem lehet ma hozzáférni a régi változatokhoz, hosszas párbeszéd alakult ki köztünk. Később együtt vágtunk neki Nyugat-Magyarországnak; a határsáv akkoriban szabadult fel, s ott kiváló maradványgyümölcsöket találtunk. De eljutottunk a Felföldre is, magam pedig bejártam a Kárpát-medence zegzugát, Lendvától Háromszékig; párizsi utam során első dolgom volt a Potager du Roi, a királyi gyümölcsöskert fölkeresése.
     Végül arról győződhettem meg, hogy a gyümölcs (szőlő, alma) nem csak piaci áru és egyszerű „termék”. Nem is csupán botanika, geológia, klíma és gasztronómia együttese. Több ennél – a gyümölcsökben sokféle tájgéniusz él, amelyből a Kárpát-medence páratlan gazdagságot kínál.
     Ez a valódi status absolutus, amelyre históriai tudást, a szenvedelmes kertészek igyekezetét és a szakrális belátást lehet alapítani. E könyv ezért még breviárium és költészet együttese is.