Valentyik Ferenc: Gyóni Géza testamentuma
Az első világháború centenáriumi éveiről Európa minden országában megemlékeztek. Felemelőek azok a példák, amikor a köztünk élő kortárs művészek más nemzetbeli, elfeledett pályatársakat fedeztek fel és saját nyelvükre adaptálták, megzenésítették alkotásaikat. A megemlékezések sorozata jelentősen gazdagította a világégés magyar lantosa, Gyóni (Áchim) Géza (Gyón, 1884. június 25. – Krasznojarszk, 1917. június 25.) utóéletét is, akinek ismertségét számos új műfordítás gyarapította. Itthon 2017-ben, halálának centenáriumi évében rég nem látott választékban jelentek meg művei, az Emlékév sikeres rendezvényeket, művészeti alkotásokat, mementókat, a gyóni Emlékszoba és a Luther-udvar megújulását hozta, majd az események sorát a Magyar Örökség Díj koronázta meg. Azóta a Gyóni életmű elismerésének újabb fontos állomásaként a költő három verse ismét a tankönyvekbe került (Csak egy éjszakára, Magyar katonák dala, Alexis levele Alexandrához). Az elmúlt esztendők a költő utóélete legsikeresebb időszakainak egyikét jelentik, melyben a Szózat keresztény közéleti internetes folyóirat eszmei alapozó szellemi műhelyként vett részt. Az örvendetes folyamat újabb epizódja Valentyik Ferenc esszéválogatás kötete, melynek történetei a „Szemben a feledéssel” mottó jegyében születtek. Tizenöt írás a Szózatból, tizenöt elfeledett pillanat Gyóni Géza életéből, mely remélhetően a Tisztelt Olvasó tetszésével is találkozik.
Valentyik Ferenc
Szózat Könyvkiadó, 2022