Bányai Balázs: Kastély mese

„A kápolnásnyéki Halász-kastély bő félévszázadig termelőszövetkezeti központként működött. Az elcsúfított, átépített, díszeitől megfosztott, a kétezres évek elejére üresen, árván hagyott épület még meggyalázott állapotában is a Velencei-tó térsége ékszerdobozának tűnt. Ugyan az egykori hangulatos parkja helyén sokáig kombájnok és traktorok parkoltak, a gazdasági épületeket durván átépítették, a főbejárat csodálatos kovácsoltvas kapuját eltüntették, a kastély kupoláit leszedték, a hátsó teraszt befalazták, az egykor kedves szalonból sok kis lyukat alakítottak ki, mégis látszott: ez a hely valamikor egy olyan család otthona volt, akik számára a harmónia, a polgári ízlés és műveltség, a hatékony gazdálkodás és a nemzeti kultúra ápolása közötti helyes arány megtalálása természetesnek számított.
Bányai Balázs gazdagon illusztrált, tudományos igénnyel megírt, ugyanakkor a széles közönség számára is érdekes kötete ennek a családnak, valamint a nyéki kastélyának az életébe és történetébe enged betekintést. Két évszázadon keresztül kíséri figyelemmel egy épület és lakóinak sorsát, bemutatja, hogy miként lett a csákvári főszolgabíró klasszicista kúriájából a Velencei-tó környékének egyik legszebb kastélya, miként pusztult az épület a második világháború után, és hogyan újult meg az utóbbi évtized közepén. A Magyary-Kossa, a Sárközy és a Halász famíliák tagjainak megismerése során felvillannak a dualizmus kori gazdasági sikerek, vagy éppen az 1929–33 közötti gazdasági világválságnak a kápolnásnyéki középbirtokos család uradalmára gyakorolt hatásai. Tanúi lehetünk egy sírig tartó szeretetteljes kapcsolatnak, és bepillanthatunk a Halász család vendégeinek körébe. Az épület története mellett megjelennek a kastélypark kialakításának főbb mozzanatai, a kastély személyzetének történetei, a gyermekek nevelésének momentumai.
Bányai Balázs könyve tanúsága annak is, hogy micsoda lelki és erkölcsi erő, őseik iránti tisztelet jellemezte a Halász család tagjait a második világháború után, és jellemzi utódaikat ma is: a família történetének hiteles feldolgozása nagy részben a kisemmizések és a kitelepítés során is mindig féltve őrzött – mára közgyűjteménybe került – családi iratok és fotóalbumok jóvoltából vált lehetségessé.
A Halász-kastély históriája nem zárult le. Hosszú évek küzdelmeként a műemlék épületegyüttes a 2006-ban alapított, az elmúlt közel másfél évtizedben jelentős munkát végző Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány kezelésébe került. A szervezet a világháború előtti külső megjelenését és belső elrendezését rekonstruálva, korszerű építészeti megoldásokat alkalmazva újította fel a kastélyt, benne közérdekű kiállítóteret létrehozva 2016-ban nyitotta meg a nyilvánosság előtt.
Bányai Balázs 2001 óta kutatja a Fejér megyei kastélyok és a kastélyokban élő arisztokraták, földbirtokosok történetét. Munkáiban megjelenik a család- és az építéstörténet, foglalkozik a birtokosok társasági életével, illetve kedvelt szenvedélyükkel, a vadászattal. Oral history gyűjtéseivel egy olyan világ utolsó tanúinak az emlékeit örökítette meg, amelynek forrásait jelentős részben elpusztította a második világháború, és múltját igyekezett eltörölni a kommunista hatalom is.”