A folklorista Kálmány Lajos

Három évvel a szabadságharc leverése után, 1852. május 3-án, egy szeged-felsővárosi tímármesternek, Kálmán Ferencnek elsőszülöttjeként született a nagy magyar folklorista, Kálmány Lajos.
Kálmány Lajos régi felsővárosi tímárcsalád sarjadéka. Kálmány a népi ejtés alapján választott írói neve, hivatalosan ő maga is Kálmánt írt. Szeged mai Kálmán-utcája éppen a nemzetség ősi települési helyének emlékét őrzi. Szeged-Felsővárosnak, a Felső-Tiszapartnak ez a része az 1879. évi nagy árvíz – a Víz – előtt, Kálmán születése idején és gyermekkorában még őrizte a szegedi múlt jellegzetes emlékeit és hagyományait, s elevenen hordozta a szegedi népélet minden sajátosságát. «Felsőváros kényös város, Alsóváros jámbor város» - mondja a szegedi szólás, s ehhez híven fejezte ki a város e két sajátos részének egymástól eltérő etnikai és társadalmi képét. A jámbor, paraszti Alsóvárossal szemben Felsőváros a haladásra, újításra készebb, mozgékonyabb, mulatósabb polgárság, a hajósok, superok, halászok, kékfestők, szűcsök és tímárok hazája, egy sajátos magyar kiskapitalizmus világa volt. Az utcaajtók elé ásott malomkövek és hajóorrok büszkén hirdették ennek a népnek a Tiszával való évszázados szövetségét. A különös alakú házak gazdájuk mesterségéről vallottak, mint a hírmondóul megmaradt Felmayer-féle tímárház, vagy a Zsótér-nemzetség gabonaraktára. Az előbbihez volt hasonló a Kálmán-család ősi otthona is. Kálmány Lajos, a legnagyobb magyar folklorista, a magyar nép igazi papja, az utolsó magyar sámán. Az emberiség örök szokása, hogy eszméit a hordozóikban, a halottakban tiszteli. Így állunk mi is e sír előtt: eszméink teljesebb kifejezője nyugszik benne. Az emberek eszméik elé neveket írnak, hogy hitelt teremtsenek elveiknek. Az a kis, fiatalokból álló csoport, amely a Te neved alatt fogott össze együttes munkára, Kálmány Lajos, az a Te elveidet kívánja megvalósítani, a Te életed öntudatlan sejtéseit akarja kiteljesíteni. Eszményünk vagy mint tudós, aki megalapította a magyar összehasonlító folklórt, megmentetted az Ős-Szeged és Temesköz legdrágább néphagyományait, fölfedezted népkultúránkban a magyarság sajátos lelkivilágát, keleti képzeletrendszerét, ősvallásunk körvonalait; megvetetted a magyar népköltészet társadalmi szempontú vizsgálatának alapjait, észrevetted az egyén teremtő szerepét a közösségi kultúrában; elősegítetted a mi kései népi forradalmainknak szellemi előkészülését; Keresztelő Szent János voltál – egyik méltatód, Féja Géza szerint – az utánad következő népi megmozdulásnak, amely Bartóktól és Kodálytól kezdve Adyn, Tamásin, Sinkán át sok mai szellemünkig s hihetően még sokáig több nemzedék szellemi életét termékenyíti meg, s vallja e könyvnek a szerzője is.

Bába Kiadó, 2008