Szentjánosi Csaba: A falu bolondja

Akárhányszor Szentjánosi Csaba újabb és újabb verseit kézbe veszem, mindig úgy érzem magam, mint amikor először vitorláztam a Balatonon, a végtelennek tűnő messzeségbe nézhettem föld és ég között, miközben siklottunk a fodros hullámok tetejéről tetejére.

    Ez a távolság jelentkezik most barátom régebbi kötete, a „Madame Pompadur”, a  különleges nézőpontból bemutatott, a máig ellentmondásosnak, sokaktól csak szajhának tartott asszony és újabb versciklusa az „Én falum” között. Csaba átadja most szívének legrejtettebb gondolatait, milyen az a szerinte idilli környezet, ahol lelki tükre szerint élni szeretne. Az „Én falum”, a mi falunk olyan, ahol jó élni a szélétől a templomig, menjünk együtt versszakról-versszakra, sétáljunk közösen benne.

Cságoly Péterfia Béla