Jóna Dávid: Jóféle csönd

jónadávid jófélecsönd

 

Ajánlást kéne írnom barátom, költőtársam könyvéhez… Könyvéhez? Versfájához, ahol sorok-ágai húzódnak mindenfelé. De, hogy írhatnék ajánlást, mikor ezek a versek, lélegzések ajánlják nekünk a dávidi világot:
 
„foltomiglan
az izzadság-csepp a halántékon,
majd egy újabb folt az ingnek,
katarzis nélküli gravitáció a feltételezéseinknek...
minden tudni-vélt bizonyosság annyira nem bánt,
ha van elrugaszkodás... ha a remény itt van,
a szövet úgyis magába ránt
foltomiglan...”
 
Ismerem ezeket az írásokat, a bennük lévő történéseket, Dávid kicsiszolt intellektualizmusát, a lényegre való ujjal rámutatását, a világ arcának megváltoztató szelídségét, humorát, tudásának hegynyi hordalékát, művészi karikatúráit, de a kisfiút is,aki betűk- függőhidján kel át a társadalmi, emberi szakadékok felett…ehhez olyan egyensúlyérzék kell, olyan biztonság a nyelvben, amit csak költői alkattal, mindennapi gyakorlással tud az ember elérni.
Megszokott, hogy ajánlások díszítik egy könyv elő-vagy hátterét, de én most leteszem a tollamat, ez nem szokványos könyv….olvasd a verseket, csak olvasd kedves olvasó: „Alicante”, „Dali”, „Hópelyhek”, „Trabant”, „Keleti”, „(h)őseim”, „a férfi ha 40”, „mátrai kép”…… annyi szegmens, ahogy beleütődünk ilyen sorokba, amiknek szépségétől feljajdul a lelkünk:

„langyos nevetések bálja
harangvirágok madrigálja”,
 
összeölelkezünk ezekben a sorokban:
 
„nincs kérdésem, nincs válaszom,
már nem idézlek, hisz itt vagy,
mint lékben a kásás dermedt víz,
csendem a csendedben megfagy.”
 
folytathatnám…de ezt a csodát nem veszem el az olvasótól, egy biztos, ahogy Van Gogh-al kapcsolatban írták, hogy a provencei tájat festményei után, már nem lehet ugyanolyannak látni, Dávid mondatai után, a megfogalmazott költői világtérkép sem ugyanaz már.
Le kell ülni ezekhez a művekhez….csak nézünk…csak hallgatunk…és átlapozzuk a tengert, a könyvtengert, mert:
 
„az irodalom: virágbolt és patika,
közpark és játszótér egyben,
nem is működik jól,
a neoncsöves tantermekben…
 
pedig a vers, melléd ülhet,
vele a szent őrület, a csoda,
megfogja a kezed, a homlokod,
sorsoddá szelídül közben a napi Golgota”
 
Dávid, azért becsap minket, mert ebben a nagy varázslatban, ahol tapsolunk, megdöbbenünk, rácsodálkozunk, gyerekké válunk-majd felnőtté, mégis csak a valóságot hozzá elénk, olyan zsenialitással, ahol a titok kiderül:
 
„kaland és küzdés, reménytelen harc,
velünk kergetőzik egy aranyálarc
tudatlanság, parttalanság: titok…”
 
ahol úgy érezzük, általa megtanultunk magyarul, talán csak az olvasással tudjuk mindezt meghálálni neki.


Barátsággal:
Szentjánosi Csaba

 

HUNGAROVOX KIADÓ, 2018

A Könyvhét alkalmából megjelenő, és ott már megvásárolható kötetet a szerző a Hungarovox Kiadó Vörösmarty-téri 86. pavilonja előtt dedikálja június 10-én vasárnap, 13 és 14 óra között!

 

 

 

szozattv


szozat a tiszta hang Sinka minosz 2018 06 22 MÁTYÁS 2018 06 30 VÁC MÁRIANOSZTRA trianon 768x432 lovaijjász kurultaj magyarokogyűlése
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf