Magyari Hunor: Album erdélyi unitárius templomokról

A vetítettképes előadás után Magyari Hunor elmondta, hogy a református templomok fotózása komoly előtanulmányt jelentett. Ezalkalommal még nem törekedtek a teljességre, csupán azokat a templomokat kívánták bemutatni, amelyek a legismertebbek és a legkiemelkedőbb értékeket képviselik. Jóval több unitárius templom és imaház van Erdély-szerte, de ahhoz, hogy mindent feldolgozzanak, nagyobb lélegzetvétel, komolyabb erőforrás szükséges.
Magyari nem tehetős vállalkozó, a fotózás számára hobbi és mesterség ugyanakkor, pályázati és támogatói pénzek segítségével dolgozik, s ráadásul a kötetek nyomdai előkészítését is maga végzi. Volt egyeztetés egyházi berkekben - mondotta -, valószínű, hogy a Magyar Unitárius Egyház erdélyi és a magyarországi részének összefogásával a 2018. évben sor fog erre kerülni. Kész nyersanyaguk bőven van, hiszen most csak a felvételek töredékét használták. A könyvnek hibái is vannak, és nincs mentség, tévedtek, hiszen - nyilvánvaló és szóvá is tett hiányosság - Homoródalmás templomát fényképezték, foglalkoztak véle, de a szerkesztési és előkészítési munkálatok során egyszerűen kifelejtették.
Ahogyan a református templomok esetében is történt, az unitárius felekezet épületeiről készült felvételek látleletet képeznek, rögzítenek egy állapotot. Az egyetlen magyar, sőt erdélyi alapítású egyházról - amely kétszeres kisebbségben él, hiszen híveinek száma százer fő alatti - elmondható, hogy képes karban tartani korábban meglévő és újonnan visszakapott épületeit. Biztosan állítható, hogy arányaiban az unitáriusoknál leginkább jellemző és számottevő az 1990 utáni gyarapodás. Rossz állapotban levő unitárius templomot csak Abrudbányán és Verespatakon látni, amelynek érthető társadalmi és gazdasági okai vannak, a kapcsolódó történetek közismertek.
Nem a kötet része, egy személyes élményből származik az alábbi információ.
Tavaly ősszel, 2016. októberében jártunk Abrudbányán, akkor fotóztuk le a templom külső falán látható rekonstrukciós tervet, a kulcslyukon át pedig bepillantottunk a templom belső terébe. A tervrajz és a háromdimenziós makett jól érzékelteti, hogy a majdani felújításkor meghagynák az eredeti "vázat", konzerválnák a ma is látható falakat, s maga a szerényebb méretű új templom a régi belsejében kapna helyet...
Gyöngyössy János történeti grafikus, akit középkori templomerődök hűséges megörökítőjeként, illetve újabban rekonstrukciós rajzok készítőjeként, a háromkötetes Székelyföld története és a székely tankönyv illusztrátoraként ismerünk, úgy került be ebbe a történetbe, hogy megfelelő tudás és előtanulmányok birtokában - maga is sajátos nézőpontból - látott hozzá a munkához. Vagy a ma is létező templomot ábrázolta a maga eszközével, vagy pedig olyan rekonstrukciós rajzot készített, amely egy feltételezett múltbeli állapotot mutat. Ilyen példa Homoródszentmárton 1888-ban lebontott, hétbástyás erődtemploma, amely a román-kori és gótikus építészet jegyeit hordozta, illetőleg a Szent László-legendáriumhoz köthető freskókkal rendelkezett, amelyek csak Huszka József akvarelljei jóvoltából maradhattak fenn az utókor számára.
Mivel László László történész és ismert szakíró nem volt jelen, csak dicsérni tudták következetésségét és azt a képességét, hogy a fotók és rajzok közti nem túl tágas térbe - hiszen minden templomnak egy-egy oldalpár jutott - korlátozott leütésnyi betűvel gazdálkodva, sűríteni tudta a lényeget, illetőleg egy bevezető-tanulmányban összefoglalta az unitárius egyház és az egyházkörök (esperességek) történetét. Demeter tiszteletes pedig szintén olyan munkatárs volt, akinek közreműködésére, tanácsaira és tájékozottságára a továbbiakban is számítanak.
A családias hangulatú összejövetelhez Moldován Szeredai Noémi csekefalvi tiszteletes-asszony, hitéleti programfelelős lelkész biztosította a megfelelő keretet, áhítat és zsoltáréneklés nyitotta, majd zárta az együttlétet, amelyen a nőszövetség tagjai, illetve "civil" vendégek - mintegy ötvenen - voltak jelen. Végezetül a szerzők dedikálták a könyvet.

A kiadvány a helyi gyülekezetben, Tódor Csaba lelkésznél korlátozott példányszámban még megvásárolható.

A címlapkép a szerző felvétele

Simó Márton / Élő Székelyföld Munkacsoport