Czipott György: Zarándoklat

Végül elhágy az angyal.
Járt utadra ereszt.
Kereszt jele rajtad,
menleveled fölfeszítetté
végetlen egyvilágra.
Vélt van, mi elmédbeköt,
semmivé foszlik, elillan.
Akárha zöld pendülés
ha napkeltébe villan.
Útból águl út, visszatorkoll.
Ki nem léphetsz a sorból.
Rajtad kereszt jele,
magadteremtett élete.
Kibomlott, kócderes hajjal
végül –
elhágy az angyal.