Arcél önvallomással: Dinók Zoltán szépíró

dinokzoltanA kecskeméti születésű Dinók Zoltán egyperces novellának tekinthető munkája a januári Szózat hasábjain jelent meg először. Ennek ürügyén kérdezgettem a szerzőt.

 

  • Író, költő vagy novellista Dinók Zoltán, hiszen a Magyar Elektronikus Könyvtárban több verse is megtalálható?

Elsősorban írónak tartom magam, akként is könyveltek el. A verseimet több lap visszautasította. Ezért kerültek azok fel a MEK-be. De a versekhez is tehetséget érzek magamban. Tehát nem hagyom azt sem abba.

  • A könyvkereskedő munka lökést adott mostani pályájához, vagy csak a véletlennek köszönhető a párhuzam?

A könyvkereskedés az irodalom utáni szeretetemet mutatja. Így igencsak van párhuzam.

  • Akkor hogyan is kezdődött, hogyan született meg az első írás?

Hát igen. Ez a kérdés mellbevágó. Az apám mintha a” világ legműveltebb” embere lett volna. Jó politikus alkat volt. De munkásember, egyszerű ember. Az alkotás rám hárult. 53 évesen meghalt. Sebeket hagyott bennem. 97 -ben történt ez, ekkor már tizenöt éves voltam. Mint mondtam 14 évesen kezdtem írni s utólag bántam, hogy míg élt nem mondtam – hogy író akarok lenni. De az égiek talán így akarták. Odaát már tudja. Már hogyne tudná? Az igazság az hogy a családom úgy tekint rám, mint egy csodabogárra. És az tetszik tudni milyen? Dehogy segített a családom az írásban. Dugdosva, félrevonulva írtam.

Az apám által – mivel őt ismerték – tudják, hogy olyan igazságot írok meg – ami hát, hogy is mondjam kínos eset, tudják hogy valami olyan igazságot írok meg ami nekik nem tetszik! Vagy nem is hogy nem tetszik, hanem a gyásszal, a traumával kapcsolatos. Tudják, a kettőnk között lezajló drámával kapcsolatos az én mondanivalóm. Ezért nemhogy segítenek az írásban hanem őszintén szólva a magam irodalmával magamra maradtam! Ez van. De a sikereimnek természetesen örülnek, s nem akarok semmi rosszat mondani róluk. Egy mogorva, magába húzódó zseninek tartanak. (Akivel nem tudnak lépést tartani néha).        

  • Családja, szülei segítették az első időkben?

14 évesen írtam az első verseket, pontosabban verscímeket. Meg regénycímeket,novellacímeket satöbbi… Vázoltam akkor hogy miket akarok majd felnőtt koromban megírni. Persze utólag sok mindent – ma már nyilván másképp látok. Sok mindenből nem lett semmi. Viszont csodával határos módon vannak olyan verscímek, amiket ha manapság ha nekiülök írni, lehet hogy elfogadja azt valamelyik lap.

Első novellám 2009 telén(mármint végén) jelent meg a Partiumban. Ez egy öt- hat oldalas novella volt. Mára eljutottam oda, több mint harminc lap közölte írásaimat, leginkább novellákat. A Kapu szerkesztője Brády Zoltán azt mondta jó novella témáim vannak. De sorolhatnám a lapokat. A napsziget, a Várad, a Kláris, a Látó, a Palócföld, a Képírás, a Népújság, a Napút, Muratáj, Ezredvég, Stádium, Szegedilap, Bécsi napló… és legutóbb a Szózat is.

  • Ön a fiatalabb generáció közé tartozik, hiszen 1981-ben született, mi vezette el az irodalom egyik legnehezebb feladatához, a rövid novellához vagy a karcolatokhoz?

Írói mondanivalómat a novellában tudom a legjobban kifejezni. Állandóan történetek járnak a fejemben. Számomra nem nehéz feladat novellát vagy karcolatot írni. Az a meglátásom - nézetem, a novellák az életünkből születnek, az én mindennapi életem szüli őket.

  • Hogyan jellemezné önmagát, nehéz „eset” Dinók Zoltán?

Igen az, de csak mások szemében! Álmodozó, naiv, elvarázsolt ember vagyok. De valójában melyik író nem álmodozó? Hiszen azért író. Azért lett az.  Kedvenc íróm Dosztojevszkij, ő róla aztán mondani sem kell, nehéz eset volt bizonyára.

  • Jelent Önnek valamit a jobb vagy baloldaliság, a vallás vagy ateizmus kérdése műveinek és az ebben szereplők megformálásakor?

Ami politikai nézetemet illeti: nem vagyok sem baloldali, sem jobboldali. Szépírónak tartom magam, aki novellákat, regényeket akar írni. (meg verseket is) A politizálás távol áll tőlem! Kedvenceim Dosztojevszkijen kívül Gorkij és Brecht. A társadalom perifériájára szorult emberekért tenni kell valamit, ha mást nem, írásban. A vallás olyan szerepet játszik életemben - mármint ami az irodalmamat jelenti, hogy lássák az írásaimon, az emberek képtelenek szeretni egymást. Képtelenek Jézus követésére...

  • Ez a semleges értékrend mellett vállalta a nevével fémjelzett novella megjelenését és ezt a beszélgetést a Szózatban, miközben lapunk elsősorban a magyarság, a magyar írók-költők szócsöve, a keresztény szocializmust és Bajcsy- Zsilinszky Endre- Németh László által megálmodott valódi nemzeti radikalizmust tűzte zászlajára? Mi tetszik és mi nem havilapunkban?

Azért választottam a Szózatot, mert valahogy megtetszett a lap. A stílusa, a szerkezete, mindene. Megmondom őszintén nincs olyan dolog, ami ne tetszene ebben a lapban.

  • Azért ez érdekes választás, nyitottságra, befogadásra, ugyanakkor párhuzamban baloldali- kozmopolita szimpátiára utal, hisz elsőnek nem magyar klasszikus írókat említ, Bertold Brecht náciellenessége miatt részben baloldalinak tekinthető, 1949-ben repatriált a kettészakított Németország keleti részébe, ráadásul ezt és Pen Club elnökségét a Német Demokratikus Köztársaság kormánya az ország politikai elismeréseként igyekezett beállítani, miközben a kommunista hatóságok ugyanakkor egyre kevésbé tolerálták Brechtnek a sztálinista hatalommal szemben is örökké dacoló magatartását. Gorkijnak háromszor is menekülnie kellet hazájából a kommunista hatalmi háborúk miatt, Egyedül Dosztojevszkij tekinteném realista írónak, hisz 1881-ben halt meg. Van hazai írói példaképe is?

Hazai irodalmi példaképem: Nagy Lajos, Pap Károly, Gelléri Andor Endre, Dallos Sándor, de sorolhatnám… Úgy gondolom ők igazi novellisták voltak, sokat tanulhatnának a mai fiatal írók belőlük. A kortárs irodalom közül nem sokat szeretek vagy legalábbis nem az ő könyveit falom. A kortárs irodalom számomra Tar Sándor. Őt szeretem. Az igazság az, a nagy magyar írók a harmincas évek második feléig születtek meg. Utána – remélem, nem mondok badarságot – de a magyar irodalom minősége sajnos romlott… Nekem ez a meglátásom. Hol van Sánta Ferenc novellisztikája egy 70-es években született prózaíróétól? Nem akarom a világért sem ócsárolni a mai magyar irodalmat, de sajnos romlott…

  • Ezzel azért vitatkoznék… Ha már beszéltünk Dosztojevszkijről, tervez-e nagyobb lélegzetű művet?

Mint említettem már tizennégy éves koromban vázoltam írásaimat. Köztük regényeket is. Vagy legalább tíz regényt. Már mostanában hozzáfogtam az egyik regény írásához, de mikor eltelt egy nap s hangulatom változott, abbahagytam. De írni fogom azt is! Nem kell szerintem egy regényt összecsapni. (Sőt, régebben írtam is egy kisregényt, amit a Kapu szerkesztőségébe elküldtem, de nem lett belőle semmi.) Ahogy az ember hozzákezd egy regényhez, sokkal hosszabb lélegzetű lesz a terjedelme, bizonyosabb értelemben – főleg ha személyes témájú – még könnyebb írni, mint novellát. Őszintén megmondom, szeretnék jó regényeket írni.

  • Mikor játszódna ez az alkotás a múltban vagy a jelenben?

Ez jó kérdés. Az a regény, amit például elkezdtem, az jelenben játszódik. Egy kitalált történet, ami az én személyes gondolataimat tartalmazza, cselekményekbe ágyazva. A többi regény hogy mikor játszódik, azt majd csak akkor fogom megtudni – ha írom.

  • Az Ön életkorában igencsak terhelhető egy ember. Vannak különleges tervei, elképzelései irodalmi munkássága mellett?

Igen, tele vagyok tervekkel. Egy könyvkereskedésben szeretnék dolgozni, mint ahogy már eddig is tettem. Nem vágyom valójában luxusra, csak a kenyeremet meg tudjam keresni, nekem az is elég. Ha jókedvem van s boldog vagyok nekem az elég, nekem nem kell még autó sem. Csak egyszerű, boldog életet biztosítsak magamnak…

-cspb-

szozattv


szozat a tiszta hang GYG átad4 3 1 Gyóni 2. 170620GyoniGeza Határterületen szolgálnak Ordo liturgicus Budapestinensis KONDOR_MEGHIVO
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo